Fotó: Facebook/Florin Cîţu
Al Caponéhoz hasonlította szociáldemokrata hivatali elődjét, és bűnszövetkezet létrehozásáért akar ellene feljelentést tenni Florin Cîțu, a múlt héten hivatalba lépett jobbközép román kormány pénzügyminisztere.
2019. november 14., 14:182019. november 14., 14:18
2019. november 14., 15:362019. november 14., 15:36
Csütörtöki sajtóértekezletén Cîțu azt állította:
aki külön könyvelést vezetett az adóhatóság számára és egy másikat belső használatra. A miniszter szerint a költségvetés valós adatait az ellenzék és Románia nemzetközi partnerei elől is eltitkolta a nemrég leváltott PSD-kormány. Az államháztartási hiány tíz hónap alatt elérte a GDP 2,84 százalékát, és „ha nem tesznek semmit”, év végéig meghaladja a 4 százalékot – mondta.
Az első kilenc hónapban a költségvetés bevétele 22 milliárd lejjel maradt el a tervezettől, amelynek a fele behajtatlan adó, a másik fele pedig le nem hívott európai támogatás.
A társadalombiztosítási költségvetésben az előirányzott 2,9 milliárd lejes többlet helyett ugyanekkora hiány keletkezett, az egészségbiztosítási pénztár pedig 1,8 milliárd lejnyi táppénz megtérítésével tartozik a munkáltatóknak.
Az előző kormánynak pénzügyi „bűvészkedéssel”, a számlák kifizetésének halogatásával sikerült a GDP 3 százaléka alatt tartania az államháztartási hiányt. Bevett gyakorlattá vált, hogy az állam „meggondolatlan költekezésének” számláját a magánszférával fizettették ki, szándékosan elodázva az áfa-visszaigénylések átutalását – közölte kormánya múlt heti első ülésén Ludovic Orban miniszterelnök.
Cîțu csütörtökön azt ígérte: az áfa-visszaigényléseknél felhalmozott 4 milliárd lejes tartozást még idén kifizetik. Szerinte
A PSD-kormány az utóbbi három évben 66 százalékkal növelte a minimálbért, a közszférában ötven százalékkal növekedtek a jövedelmek, míg a reálgazdaságban feleakkora volt a növekmény. Az átlagos nyugdíj is csaknem másfélszerese a három évvel korábbinak, Románia így ma már a költségvetése kétharmadát fizetésekre és szociális védelemre költi, a beígért állami beruházások nagy része pedig elmaradt.
Az Európai Bizottság múlt héten figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!