Fotó: Facebook/Florin Cîţu
Al Caponéhoz hasonlította szociáldemokrata hivatali elődjét, és bűnszövetkezet létrehozásáért akar ellene feljelentést tenni Florin Cîțu, a múlt héten hivatalba lépett jobbközép román kormány pénzügyminisztere.
2019. november 14., 14:182019. november 14., 14:18
2019. november 14., 15:362019. november 14., 15:36
Csütörtöki sajtóértekezletén Cîțu azt állította:
aki külön könyvelést vezetett az adóhatóság számára és egy másikat belső használatra. A miniszter szerint a költségvetés valós adatait az ellenzék és Románia nemzetközi partnerei elől is eltitkolta a nemrég leváltott PSD-kormány. Az államháztartási hiány tíz hónap alatt elérte a GDP 2,84 százalékát, és „ha nem tesznek semmit”, év végéig meghaladja a 4 százalékot – mondta.
Az első kilenc hónapban a költségvetés bevétele 22 milliárd lejjel maradt el a tervezettől, amelynek a fele behajtatlan adó, a másik fele pedig le nem hívott európai támogatás.
A társadalombiztosítási költségvetésben az előirányzott 2,9 milliárd lejes többlet helyett ugyanekkora hiány keletkezett, az egészségbiztosítási pénztár pedig 1,8 milliárd lejnyi táppénz megtérítésével tartozik a munkáltatóknak.
Az előző kormánynak pénzügyi „bűvészkedéssel”, a számlák kifizetésének halogatásával sikerült a GDP 3 százaléka alatt tartania az államháztartási hiányt. Bevett gyakorlattá vált, hogy az állam „meggondolatlan költekezésének” számláját a magánszférával fizettették ki, szándékosan elodázva az áfa-visszaigénylések átutalását – közölte kormánya múlt heti első ülésén Ludovic Orban miniszterelnök.
Cîțu csütörtökön azt ígérte: az áfa-visszaigényléseknél felhalmozott 4 milliárd lejes tartozást még idén kifizetik. Szerinte
A PSD-kormány az utóbbi három évben 66 százalékkal növelte a minimálbért, a közszférában ötven százalékkal növekedtek a jövedelmek, míg a reálgazdaságban feleakkora volt a növekmény. Az átlagos nyugdíj is csaknem másfélszerese a három évvel korábbinak, Románia így ma már a költségvetése kétharmadát fizetésekre és szociális védelemre költi, a beígért állami beruházások nagy része pedig elmaradt.
Az Európai Bizottság múlt héten figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!