Fotó: Beliczay László
A kormány a mennyiség helyett a minőségre fektette a hangsúlyt, amikor a napokban aktualizálta a turisztikai beruházásokat szabályozó törvényi keretet. A Krónika által megszólaltatott szakértők és kedvezményezettek szerint az irány jó, főleg ha nem marad meg az elmélet szintjén. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ágazatban eluralkodott a bizonytalanság az orosz–ukrán háború, az energiaválság miatt, hatalmas kérdés, hogy a megvalósuló turisztikai beruházásokat ki és milyen forrásból tudja fenntartani és működtetni.
2022. október 28., 16:152022. október 28., 16:15
A kormány elfogadta a turisztikai beruházások fejlesztési programjának jóváhagyásáról szóló és a befektetési projektek támogatását szabályozó 2017/558-as kormányhatározatot kiegészítő és módosító határozatot, tájékoztatott a turisztikai minisztérium. Constantin-Daniel Cadariu miniszter szerint a prioritást egyrészt a gyógyfürdők és gyógyturizmus, másrészt a síturizmus fejlesztése jelenti, és „a közpénzeket csak oda fogják irányítani, ahol jól átgondolt, minőségi szolgáltatások nyújtására törekvő projektek léteznek”.
A minősített gyógyfürdők és gyógyüdülők esetében a finanszírozás a kezelőközpontok építésére, felújítására, korszerűsítésére, a természetes gyógyászati pontokhoz vezető gyalogutak, ösvények kiépítésére, felújítására, a gyógyászati eljárásokhoz szükséges berendezések, bútorok és gyógyászati felszerelések beszerzésére, valamint a gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes tavak turisztikai célú fejlesztésére irányul.
A síturizmus fejlesztésére elkülönített alapokra sípályák, összekötő utak kialakítására, felújítására, korszerűsítésére, felvonók kiépítésére, világítás felszerelésére, hóágyúk, pályakarbantartó-gépek beszerzésére, adminisztratív épületek, elsősegélynyújtási pontok létrehozására, parkolóhelyek kialakítására, szánkópályák, korcsolyapályák létrehozására lehet pályázni. Finanszírozást lehet kérni a sítelepek nyári kihasználására irányuló projektekre is.
„Komoly kérdéseket vet fel, hogy ha megvalósítjuk a turisztikai beruházásokat, ki és milyen forrásokból fogja azokat működtetni” – jelentette ki megkeresésünkre Horváth Alpár turizmuskutató, egyetemi oktató. Hozzátette: már most érkeznek a hírek, hogy elsősorban az önkormányzati tulajdonban levő turisztikai létesítményeket a télre próbálják hibernáló üzemmódba átállítani.
Ez piaci alapon is tud működni, nem csak költségvetési átcsoportosítások révén” – hangsúlyozta a szakértő.
Leszögezte: ha vendégéjszakákat akarunk, melyeket aztán meg lehet adózni, ahhoz az attrakciókat meg kell teremteni, másrészt fenn kell tartani.
„A támogatási rendszerek filozófiájában a méltányosság vagy a hatékonyság elvének kell érvényesülnie” – foglalta össze Horváth Alpár, aki szerint dilemma, hogy mit értenek a finanszírozók a minőségen, hiszen nem kell feltétlenül luxusra gondolni. A kétcsillagosra minősített színvonalat is lehet kiváló minőségben működtetni, és a négycsillagos is lehet pocsék. Meglátása szerint a minőségnek tulajdonképpen a nagyobb hozzáadott értékű fejlesztések prioritizálását kellene jelentenie, felesleges olyan létesítményt létrehozni, ami a nem fizetőképes átlagot célozza; jobb, ha kevesebb, de ütőképesebb objektumot finanszíroznak, melyek célközönsége az a szegmens, amelyet kevésbé érintenek a vásárlóképességet csökkentő sokkok.
részletezte Horváth Alpár.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az orosz–ukrán háború és az energiaválság befolyásolja a turizmus működését. „A háború miatt két jelentős küldőpiac kiesett, egyik egzisztenciális okokból, a másik a jogi és erkölcsi megbélyegzés okán. Romániában ugyan nem volt meghatározó az orosz vagy az ukrán vendégkör, de itt is megérzi a piac a kiesést. Kérdés továbbá, hogy a román tengerpart amúgy sem túl jó megítélése mennyire sínyli meg, hogy a Fekete tenger északi partvidékén nincsenek a turizmusnak kedvező feltételek” – mondta még a szakember.
„Romániában a turizmus egyik rákfenéje, hogy az eddigi kormányzati struktúrákban soha nem volt elég fajsúlyos tényező a turizmuspolitika, másrészt, hogy a szakpolitikákat nagymértékben gyengíteni képes a kormányzati instabilitás” – részletezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatának oktatója. Most azonban meglátásában úgy tűnik, hogy egy stabil időszakban vagyunk, ugyanakkor egy fordulópontnál is, hiszen az eddigi európai uniós pályázatok most futnak ki, lehet értékelni a 2007–2013-as, valamint a 2014–2020-as időszakok fejlesztéseit.
A minisztérium élén olyan ember áll, aki bukovinai származásúként érti a regionális különbségeket, az alulról jövő törekvéseket, működnek a szakmai egyeztetési csatornák. Az önkormányzati szférában is felhalmozódtak olyan projektmenedzsmenti tapasztalatok, amiket fel lehet használni a 2021–2027-es költségvetési ciklusban” – taglalta Horvát Alpár.
A támogatáspolitikákban meghatározó, hogy ki kapja és milyen feltételek mellett a pénzt, mondta az egyetemi oktató. A vállalkozásorientált támogatáspolitika esetében nagyobb a projektgazdák felelőssége, mint amikor más pénzén megvalósítanak egy fejlesztést, ami aztán „olyan lesz, amilyen”. „Az önkormányzati jellegű beruházások esetén problémás lehet a fejlesztési folyamatok politikai kitettsége, másrészt a közbeszerzési törvényből adódóan az olcsó ajánlatok elve a minőség rovására mehet, nem feltétlenül a jó referenciákkal rendelkező kivitelezők kapják meg a munkálatot.
– mutatott rá a turisztikai szakember.
Horváth Alpár szerint nagy kihívás a következő időszakban az egészségturizmus támogatása, hiszen Romániában nagyon jó adottságok vannak a legkülönfélébb betegségek gyógyítására és megelőzésére, viszont ez a leginkább tudásalapú ágazat, nem elég egy fürdőt megépíteni és működtetni, szakorvosi szolgáltatásra, nagyon jól képzett személyzetre van szükség. Úgy véli, kérdés, hogy a Borszék vagy Tusnádfürdő méretű települések tudnak-e megfelelő képzettségű munkaerőt toborozni. Ugyanakkor van az a pénz, amiért balneológiai szakot választanak az orvosok és bevállalják, hogy az ország periferikusnak tartott vidékeire költözzenek.
Fotó: Bálint Eszter
„Tetten érhető egy felhígulási folyamat az üdülőhely- minősítési hajrában, nyilvánvaló, hogy különböző lobbik érvényesülnek, a polgármesterek, az önkormányzatok igyekeznek, hogy a saját településeiket erre a státusra felterjesszék, megíratják a szakszerű dokumentációkat. A tervek jók, a költségvetési része viszont nagyon gyorsan el tud avulni a költség-haszon számítások okán” – ecsetelte az egyetemi oktató.
Rámutatott egyúttal: a téli turizmusban a sípálya-fejlesztéseknél nagy bizonytalansági tényező, hogy lesz-e hó. Az előrejelzések szerint decemberben nem lesz, viszont március–áprilisban havazni fog.
„Nem véletlen, hogy a turisztikai szakirodalomban is egyre inkább előtérbe kerül a reziliencia, a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, az alternatív energiabeszerzési csatornák. Amikor válsághelyzet bontakozik ki, azoknak van esélyük a túlélésre, akik nyitottsággal, rugalmassággal, alkalmazkodási képességgel rendelkeznek” – összegezte Horváth Alpár.
„Szintet kell lépni, a minőségre kell összpontosítani” – vallja hasonlóképpen László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, a vállalkozók felé is ezt közvetítik, hogy összpontosítsanak a minőségre, nemcsak a szobák felszereltségében, a szolgáltatásokban, hanem a humán erőforrásban, a gasztronómiában is. A promóció minősége is ugyanilyen fontos, meg kell határozni a prioritásokat, a kiállításokon úgy kell részt venni, hogy „mindenkinek leessen az álla”, ne sajnálatraméltó standokkal. „Időben elő készülni, okosan el kell dönteni, ki a célközönség, kit akarunk megszólítani” – ecsetelte László Endre, aki a távlati stratégia kidolgozását tartja a legfontosabbnak.
„Eddig ritkán lehetett hozzáférni kormánytámogatásokhoz, holott a településeken szükség van a turisztikai fejlesztésekre” – jelentette ki eközben megkeresésünkre Nyágrus László, a sóbányája mellett gyógyvizéről is híres Parajd polgármestere. Abban bízik, hogy a turisztikai beruházásokat szabályozó törvényi keret mellett projektek, kiírások, források is lesznek az önkormányzati és a vállalkozói szféra számára. Parajdon például élményfürdőt szeretnének a meglevő létesítmények – wellness-központ, szabadtéri strand – mellé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!