Agrártagozat alakult a Kárpátia román-magyar iparkamarán belül

„A Wekerle-terv az egészséges élelmiszerek előállításával, a hatékony vízgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket támogatja. Ez alapján merült fel, hogy a Kárpátián belül bővítsük a tevékenységi kört vidékfejlesztési programokkal egy agrártagozat keretében. Romániában nem ritka, hogy az iparkamarák az agráriumot is támogatják, Magyarországon azonban ez nem gyakori” – magyarázta a gazdasági szakember.

Csigi Levente, a Kárpátia ügyvezetője hozzátette: az agrártagozat április 26-án mutatkozik be Kolozsváron egy konferencián, amelyen a magyar–román agrárpolitikai kilátásokról lesz szó az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési időszakában.

Elnököt is választottak

Később a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményben tudatta, hogy Tóth Katalin, a tárca társadalmi kapcsolatokért és határon túli magyarsággal kialakítandó vidékfejlesztési együttműködésért felelős helyettes államtitkára vezeti a továbbiakban a Kárpátia agrártagozatát. Az új elnök elmondta, azért fogadta el a vegyes kamara agrártagozatának vezetésére a felkérést, mert nagy igény mutatkozik az agrárium szereplői részéről európai pozícióik megerősítésére. Megjegyezte: a szóban forgó kihívásnak való megfelelés túlnő a vidékfejlesztési tárca lehetőségeinek keretein. Így a további fejlődéshez és a hatékony érdekvédelem biztosításához már kamarai eszközök szükségesek, mint például a képzés, a szaktanácsadás, az információátadás – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a hosszabb távú célként megfogalmazott Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakításához elengedhetetlen, hogy egy nemzetpolitikai szempontból is jelentőséggel bíró gazdasági hálózat segítse a határon túli magyar gazdálkodókat és családjaikat a szülőföldjükön való boldogulásban. Kiemelte: a kormány által a múlt év márciusában elfogadott nemzeti vidékstratégia egyik kiemelt programpontja a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködések kialakítása. Ennek három legfontosabb területe a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattartás.

A Kárpát-medencei vállalkozókat segítik

Radetzky Jenő ugyanakkor a kolozsvári eseményen arról is beszélt, Magyarország határozottan érdekelt a nemzethatárokon belüli területek fejlődésében, ezért a közös projektek megvalósításának, valamint a vállalkozások együttműködésének segítésére tavaly megalakult a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A szervezet eddig Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen nyitott irodát, ugyanakkor jelen van Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Ukrajnában és Horvátországban. „A 11 Kárpát-medencei iroda segítségével az elmúlt egy év alatt több ezer új vállalati kapcsolat jött létre elsősorban Erdélyben. A hálózat mindenki számára nyitott” – hangsúlyozta Radetzky, az üzleti hálózat vezérigazgatója. A szervezetnek három fő célkitűzése van: egyrészt hiteles információkkal segít létrehozni közvetlen üzleti kapcsolatokat, másrészt a közös fejlődést elősegítő projekteket keres, illetve generál. Emellett kedvezményes hitelt biztosít a fejlesztések, beruházások számára, ugyanakkor pedig olyan vállalkozásokat, projekteket is feltár, amelyek esetében magyar tőkebevonással lehet előmozdítani a fejlődést, illetve egy cég újraindítását, esetleg privatizálását.

Az első közös projekt

Mint az eseményen kiderült, a kolozsvári iroda segítségével már létrejött első közös – román kezdeményezésre, magyar tőkebevonással megvalósított – projekt a szamosfalvi fürdő felújítása lehet. Radetzky elmondta: a fejlesztést kezdeményező Nica Valentin üzletember – aki a Kárpátia vegyes kamara tagja – amiatt fordult hozzájuk, mert nem talált kedvező hitelkonstrukciót Romániában a beruházáshoz. „Magyarország egyébként is versenyképesebb a wellness- és termálfürdők kiépítésében. A projekt kivitelezését egy debreceni szakemberre bíztuk, aki már öt vagy hat fürdőt épített. A projektre a kolozsvári polgármesteri hivatal is nyitottnak látszik, így minden feltétel adott, hogy ez egy sikeres együttműködés legyen” – fejtette ki az illetékes. Hangsúlyozta: a közös üzleti fejlődés a két ország gazdasági kapcsolatát is növeli, ez a fajta összefogás pedig a legfőbb út, hogy ne szakadjunk le Európától.

Új ipari parkot létesítenének

Radetzky Jenő és Szatmáry Kristóf, a magyarországi nemzetgazdasági minisztérium államtitkára egyébként csütörtökön Vákár Istvánnal, a Kolozs megyei közgyűlés alelnökével találkozott. A megbeszélésen szó esett többek között a nemeszsuki, 85 hektárosra tervezett Tetarom 4 ipari park kialakításáról, ahol 25 hektáros napelemparkot létesítenének. Kerekes Károly, a Tetarom park vezetője ugyanakkor bemutatta azokat a létesítményeket, amelyeket a magyarországi vállalkozók rendelkezésére bocsáthatnak a közeljövőben. Az illetékesek tárgyaltak közös, európai uniós pályázatok révén megvalósítható projektekről, illetve a budapesti Liszt Ferenc és a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér közötti forgalom növeléséről is.