
Fotó: Agerpres
2009. június 08., 11:422009. június 08., 11:42
Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 százalékos társasági nyereségadó okán Ciprus adóparadicsom lenne, hamis – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi felelőse. Hozzátette: Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat.
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) álláspontja szerint, amelyet teljes mértékben oszt az Európai Bizottság, és amely a G20-csoport áprilisi londoni csúcsértekezletén is megerősítést nyert, adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például a külföldi befektetőknek alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek.
További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, azok ottani üzleti tevékenységéről, bevételeiről, befektetéseiről, adóköteles jövedelmeiről. Ciprus esetében ezek egyike sem áll fenn.
Offshore cégeknek pedig az olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából – részletezte Kovács László. Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak becslések szerint évente több százmilliárd euró veszteséget okozó adóelkerülés és adócsalás ellen az Európai Bizottságévek óta következetes harcot folytat. Több javaslatot is tett az áfacsalás visszaszorítására, amelyek közül néhányat az uniós pénzügyminiszteri tanács már jóvá is hagyott, és azok rövidesen életbe lépnek, míg mások még jóváhagyásra várnak.
„Ugyancsak a pénzügyminiszteri tanács asztalán van az az Európai Bizottság által februárban elfogadott javaslatom, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről” – tájékoztatott a magyar biztos.Hozzátette: egy következő javaslat ennek az elvnek az egységes alkalmazását javasolja a tagállamoknak az Európán kívüli országok irányába is.
Végül a miniszterek asztalán van az a bizottság által elfogadott Kovács-javaslat is, amely a kamatadó kikerülését megakadályozó, de jelenlegi formájában hiányos szabályozás olyan módosítását kezdeményezi, amely megszüntetné a kiskapukat. Várható, hogy ezeket a javaslatokat a pénzügyminiszteri tanács még ebben az évben jóváhagyja – hangsúlyozta Kovács László.
Mindezt egyrészt a tagállamok veszteségeinek a válság miatt különösen fontos mérséklése, másrészt az indokolja, hogy miközben százmilliók tisztességesen tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, egyes cégek és magánszemélyek óriási összegeket vonnak ki a kötelező adózás alól – fűzte hozzá.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.