Fotó: Agerpres
2009. június 08., 11:422009. június 08., 11:42
Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetők adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 százalékos társasági nyereségadó okán Ciprus adóparadicsom lenne, hamis – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi felelőse. Hozzátette: Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat.
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) álláspontja szerint, amelyet teljes mértékben oszt az Európai Bizottság, és amely a G20-csoport áprilisi londoni csúcsértekezletén is megerősítést nyert, adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például a külföldi befektetőknek alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek.
További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, azok ottani üzleti tevékenységéről, bevételeiről, befektetéseiről, adóköteles jövedelmeiről. Ciprus esetében ezek egyike sem áll fenn.
Offshore cégeknek pedig az olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából – részletezte Kovács László. Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak becslések szerint évente több százmilliárd euró veszteséget okozó adóelkerülés és adócsalás ellen az Európai Bizottságévek óta következetes harcot folytat. Több javaslatot is tett az áfacsalás visszaszorítására, amelyek közül néhányat az uniós pénzügyminiszteri tanács már jóvá is hagyott, és azok rövidesen életbe lépnek, míg mások még jóváhagyásra várnak.
„Ugyancsak a pénzügyminiszteri tanács asztalán van az az Európai Bizottság által februárban elfogadott javaslatom, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről” – tájékoztatott a magyar biztos.Hozzátette: egy következő javaslat ennek az elvnek az egységes alkalmazását javasolja a tagállamoknak az Európán kívüli országok irányába is.
Végül a miniszterek asztalán van az a bizottság által elfogadott Kovács-javaslat is, amely a kamatadó kikerülését megakadályozó, de jelenlegi formájában hiányos szabályozás olyan módosítását kezdeményezi, amely megszüntetné a kiskapukat. Várható, hogy ezeket a javaslatokat a pénzügyminiszteri tanács még ebben az évben jóváhagyja – hangsúlyozta Kovács László.
Mindezt egyrészt a tagállamok veszteségeinek a válság miatt különösen fontos mérséklése, másrészt az indokolja, hogy miközben százmilliók tisztességesen tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, egyes cégek és magánszemélyek óriási összegeket vonnak ki a kötelező adózás alól – fűzte hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok