Adóhatósági átszervezés keserűségekkel

Emiatt ugyanis sokan elveszítik állásukat a lakóhelyükön, s legtöbb abban reménykedhetnek, hogy a régióközpontban vagy Bukarestben alkalmazzák őket, de érintettek a kérdésben az egyszerű polgárok is, akiknek lesz majd olyan eset, amikor a régióközpontba kell utazniuk az ügyintézéshez. Ennek kapcsán egyébként még nem egyértelműek az információk, valószínűleg a későbbiekben körvonalazódik majd a különböző szintű intézmények pontos hatásköre.

Amint arról beszámoltunk, a kormány 2013/520-as számú rendelete augusztus elsejétől hatályon kívül helyezte a 2009/109-es, az adóhatóság működéséről szóló, valamint a vámhatóság jogállásáról szóló 2009/110-es határozatot, és a vámhatóság, illetve a megyei adóhatósági igazgatóságok összevonásával szervezte át az országos adóhatóságot (ANAF). A lépés egyébként feltételét képezte egy, a Világbanktól idén májusban igényelt 70 millió eurós hitel folyósításának.

Az ANAF közlése szerint az átszervezés során a döntéshozatal leegyszerűsítését és egy újfajta humánerőforrás-stratégia életbe léptetését tartották szem előtt. A döntéstől ugyanakkor azt remélik, hogy az új intézmények jobban fel tudnak majd lépni az adócsalás megfékezése terén, illetve hatékonyabbá tudják tenni az adóbehajtást.

Az új rendszerben csupán nyolc regionális igazgatóság marad meg, ezek székhelye Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Jászvásáron, Ploieşti-en, Craiován és Bukarestben lesz. Az ANAF magába olvasztja a vámhatóságot és a pénzügyőrséget, és létrejön az égisze alatt egy új adócsalás-ellenes hatóság. E hatóság is regionális igazgatóságokból áll, ezek székhelyei olyan helyekre kerültek, ahol fokozottan fennáll az adócsalás veszélye, illetve közel fekszenek az országhatárokhoz. A központok: Nagyvárad, Déva, Nagyszeben, Suceava, Konstanca, Alexandria, Târgu-Jiu és Bukarest.

Utazni kényszerülnek a székelyek

Az adóhatóság megyei kirendeltségeinél pedig az elmúlt időszakban el is kezdték az átszervezéssel járó intézkedések foganatosítását. Azokban a megyékben, amelyek székhelyén ezentúl nem lesz hasonló intézmény, az alkalmazottak nagy része – élükön a megyei igazgatóval – meg is kapta már az értesítést arról, hogy elbocsátják.

A székely megyékben – amelyek ezentúl Brassóhoz tartoznak – az adóhatóság több mint száz alkalmazottja kapta kézhez az értesítést. Kovászna megyében 73 pénzügyi alkalmazottnak mondtak fel, köztük kilenc igazgatót is értesítettek, hogy megszűnik az állása – köztük van a megyei igazgatóság három vezetője, a kincstár és a sepsiszentgyörgyi kirendeltség két-két igazgatója, valamint a kézdivásárhelyi és a baróti igazgató.

Ambrus Attila távozó megyei intézményvezető érdeklődésünkre elmondta, 32 betöltetlen állást felszámoltak, a megyei hivatalban azonban 48 új munkahely létesül, amelyekre versenyvizsgát írnak majd ki, s a háromszéki szakemberek egy része a brassói regionális központban meghirdetett 300 új állásra is pályázhat. Kovászna megyében a pénzügyi intézményeknek jelenleg 318 alkalmazottja van, az átszervezés utáni keret 276 állást irányoz elő.

Szintén a napokban kapta kézhez a felmondási értesítést a Hargita megyei intézmények 156 alkalmazottja is. A becslések szerint Hargita megyében nyolcvan állás szűnik meg, ám a brassói regionális központ mintegy kilencven új állást hirdet meg a megyében – ezekre egyébként az országból bárhonnan lehet pályázni, hiszen országos hálózat épül. Hargita megyében az adóhatóság négy helyszínén, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen eddig összesen 464 állás volt.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az átszervezés negatívan érinti majd az ügyintézést, hiszen a brassói központban kiállított dokumentumok hosszabb idő alatt jutnak el a kérvényezőhöz, sőt olyan eset is előfordul, amikor a magán- és jogi személyek kénytelenek lesznek elutazni Brassóba. Kedves Imre, az adóhatóság megyei ügyvezető igazgatója például arról számolt be, hogy egy civil szervezetnek nem Csíkszeredában, hanem Brassóban kell ezentúl vám- és áfa-mentességet kérnie, ha az Európai Unión kívülről kap adományt. Egyelőre ugyan megmaradnak a kisvárosi kirendeltségek, ám a tervek szerint 2015-től ezek információs pontokként működnek majd.

Nem kérnek Kolozsvárból sem

Ennél is nagyobb távolságokra kényszerülnek majd esetenként utazni a fajsúlyosabb ügyek intézésekor az észak-nyugati fejlesztési régióban élők, Szatmárnémetiből vagy éppen Nagyváradról több mint száz kilométerre esik Kolozsvár.

„Sokan teljesen kétségbe estek az átszervezés miatt. Vannak közülük, akik egyedüli családfenntartók, vagy épp bankhitelük van, és most elveszítik az egyedüli jövedelemforrásukat\" – fejtette ki a Krónika megkeresésére Vasile Farc, a Bihar megyei adóhatóság szóvivője, miután az intézmény megyei hivatalaiban dolgozó 660 alkalmazottból pénteken délután 280-an kézhez kapták a felmondási értesítést. Közülük nyolcvanan már nem is találnak helyet az új működési rendszerben, ők többnyire az úgynevezett kiegészítő szolgáltatásokat biztosító osztályokról kerültek ki, úgy mint a humánerőforrás, könyvelőség, audit vagy ügyintézés.

„Többeknek várhatóan más területen kell majd elhelyezkedniük\" – véli a szóvivő. Pályázhatnak ugyanakkor a kolozsvári központban létrehozott állásokra. „Nem tudjuk még mi lesz velük. Lehet, hogy egyelőre a váradi irodákból fognak dolgozni, de a kolozsvári központnak\" – mondta. A Bihar megyei adóhatóságnál egyébként az átszervezés miatt senkit sem engedtek el szabadságra, akik felmondási értesítést kaptak azok is épp úgy dolgoznak, mint a többiek, a munkavégzés mellett kell felkészülniük egy esetleges versenyvizsgára.

Nagy az elkeseredés az adóhatóság Szatmár megyei kirendeltségénél is a tervezett leépítések miatt. Hétfőn egyetlen nyilatkozattételre jogosultat sem sikerült megszólaltatnunk, bár több mint öt osztályon megfordultunk. Egyik, neve elhallgatását kérő munkatársuk szerint az ott dolgozókkal mindeddig nem közölték hivatalosan, hogy hány alkalmazottól válnak meg. Mint elmondta, a folyosón terjedő pletykák szerint 162 embert készülnek meneszteni, azaz a megyei adóhatóság dolgozóinak körülbelül a fele marad állás nélkül.

„Rettenetesen rossz a légkör, senki nem mond semmi biztosat, elviselhetetlen a hangulat nálunk néhány napja\"  – mondta a lapunknak megszólaló alkalmazott, aki szerint a Szatmár megyei feladatokat ezentúl a kolozsvári regionális központ látja el, ahol ugyan hirdettek meg plusz állásokat, azonban egyelőre nem tudni, hogy a munkahely nélkül maradó szatmáriak közül kiket vehetnek majd oda fel.

Beszterce-Naszód megyében is a pénzügyi igazgatóság több mint száz vezető beosztású alkalmazottja veszíti el állását a hivatal augusztus elsejei megszüntetése miatt, az érintettek mintegy fele pedig Kolozs megyében vagy Bukarestben kénytelen állást keresni. Crin Pântea, az adóhatóság vezetője elmondta: összesen 104 alkalmazott kapta kézhez a felmondási értesítést, az átszervezések nyomán azonban a megyében csak 47 szabad állás maradt. Hozzátette: Kolozs megyében további 20 tisztségre hirdetnek meg versenyvizsgát, így a munka nélkül maradt Beszterce-Naszód megyei igazgatók ott is jelentkezhetnek, és több szabad állás van Bukarestben is, de ezek számát egyelőre nem tudni pontosan.

„A hónap elejétől ugyanakkor a városi pénzügyi igazgatóságokat is megszüntették, ezek helyett pedig kisebb helyi hivatalokat hoztak létre. Azoknak, akik kézhez kapták az elbocsátási értesítést, 30 nap áll rendelkezésükre, hogy valamelyik pénzügyi hivatalban meghirdetett állásra jelentkezzenek\" – magyarázta az illetékes.

Perre buzdít az ellenzék

Amint arról korábban beszámoltunk, Raluca Turcan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke a napokban azt tanácsolta az utcára kerülőknek, hogy pereljék be a kormányt, szerinte ugyanis a közalkalmazottaknak kedvez majd a bírák döntése. A politikus becslése szerint országos viszonylatban mintegy 2700 adóhatósági dolgozó munkaszerződését fogják a közeljövőben felbontani. A politikus ugyanakkor felkérte a kormánypártokat, hogy a parlament előtt ismertessék az elbocsátások kritériumrendszerét, továbbá felszólította az ombudsmant, hogy hivatalból indítson eljárást amiatt, hogy a Ponta-kabinet csak azért választotta a sürgősségi kormányrendelet útját az ügyben, hogy megkerülje a parlamenti vitát.