
Fotó: Pixabay
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól.
2022. július 05., 09:442022. július 05., 09:44
2022. július 05., 09:512022. július 05., 09:51
A hétfő este közvitára bocsátott jogszabályjavaslat egyebek mellett megemeli a cukros üdítők áfáját, a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját vagy az osztalékból származó jövedelem adóját, felszámolja az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kedvezmények egy részét, és a mikrovállalkozásokra is új szabályokat ír elő.
A módosítások nagy része ugyan csak 2023-tól lép hatályba, amennyiben a kormány változatlan formában fogadja el a törvénytervezetet, de
A főbb módosítások közül kiemelhetjük még, hogy a tervezet szerint 2023. január elsejétől már nem a 9 százalékos általános forgalmi adó (áfa/TVA) vonatkozna a cukros, édesített italokra.
Az éttermek, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nőhet.
Ugyanakkor 600 000 lejben határoznák meg azt az értéket, ameddig a polgárok 5 százalékos áfával vásárolhatnak lakást.
Azt viszont rögzítenék, hogy 2029. december 31-éig 5 százalékos marad a tűzifa áfája.

Több adóemelési intézkedést jelentett be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott arról, hogy a kormánykoalícióban korábban megvitatott döntések közül melyeket támogatják.
Eközben a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra tervezik emelni az osztalék után fizetendő adót.
a kormány a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra tervezi csökkenteni az előző évi jövedelemküszöböt; illetve feltételként szabnák meg, hogy a mikrovállalkozásoknak legyen legalább egy alkalmazottjuk, és ebben az esetben nem alkalmazható a 3 százalékos adókulcs.

Mindenhol a világon nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés – vallja Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
A 3000 lejig terjedő nyereményt 10 százalékkal, a 3000 és 10 000 lej közötti nyereményt 20 százalékkal, a 10 000 lej felettit pedig 40 százalékkal adóztatnák meg.
A tervezet szerint ugyanakkor módosulnak az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményei, a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ, ameddig jár az adókedvezmény, illetve már augusztus 1-jétől megszűnhet a vendéglátóipari cégekre kivetett ágazatspecifikus adó.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!