Fotó: Gov.ro
Több adóemelési intézkedést jelentett be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott arról, hogy a kormánykoalícióban korábban megvitatott döntések közül melyeket támogatják, és melyeket utasítják el.
2022. június 27., 17:192022. június 27., 17:19
2022. június 27., 18:262022. június 27., 18:26
Ciucă közölte, hogy a balliberális nagykoalícióban egyetértés van arról, s a liberálisok is támogatják, hogy az osztalékadót a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra emelik az állami vállalatok esetében is. Az édesített italok általános forgalmi adóját (áfa/TVA) a jelenlegi 9 százalékról 19 százalékra növelik, a szerencsejátékokat működtető cégekre pedig egységesen 40 százalékos adót vetnek ki.
A mezőgazdaságban dolgozók közül kevesebben fognak adómentességben részesülni, mert a kormány a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökkenti a felső értéket, amelynek értelmében adómentességet biztosítottak. „Ezeket az intézkedéseket később fogjuk elfogadni sürgősségi kormányrendeletben” – idézte az MTI a PNL elnöki tisztségét is betöltő román kormányfőt.
Ciucă azt is leszögezte, hogy a liberálisok nem értenek egyet az úgynevezett szolidaritási adó bevezetésével, így elutasítják a nagy vállalatokra kivetett plusz adót. A koalícióban korábban felmerült annak a lehetősége, hogy a 100 millió euró fölötti árbevételt megvalósító vállalatok a bevételük 1 százalékát fizessék be adóként az államkasszába. A kormány 1 milliárd euró plusz bevételt remélt ettől az intézkedéstől. A miniszterelnök közölte még, hogy a PNL továbbra sem támogatja a koalíciós partnerük, a szociáldemokraták (PSD) által szorgalmazott progresszív adózási rendszer bevezetését a jelenleg hatályos egységes adókulcs helyett.
A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus rámutatott, tudatában van annak, hogy jövő évtől nem vezethető be a progresszív adózás, de továbbra is ezt tartja az egyetlen megoldásnak Románia számára. Hozzátette, a PSD állandó bürójának hétfői ülésén javaslatot tettek arra, hogy a jelenlegi 5 százalékról ismét 9 százalékra nőjön a catering-szolgáltatások és a közétkeztetés áfája. Hangsúlyozta, ez esetben nem adóemelésről vagy új adó bevezetéséről lenne szó, csak bizonyos ágazatok lekerülnének az áfaszabály alóli kivételek listájáról.
A PSD támogatja, hogy részesítsék adókedvezményben a 4500 lejnél kevesebbet kereső polgárokat, illetve szorgalmazza, hogy rójanak ki többletadót a különnyugdíjakra. Ciolacu szerint továbbra is támogatnák az úgynevezett szolidaritási adó bevezetését, bizonyos vállalatoknak ugyanis jelentősen megnőtt a forgalmuk a világjárvány és az energetikai válság alatt, és ezzel az adóval „visszafordíthatnának” valamennyit, az így befolyó pénzt az egészségügy és az oktatás kapná.
A szociáldemokrata alakulat elnöke hangsúlyozta, támogatja annak az európai irányelvnek az átültetését is, amely szerint a vállalatoknak abban az országban kell adózniuk, ahol megtermelik a profitot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!