2013. március 07., 15:032013. március 07., 15:03
A tárcavezető azt mondta, a kormány elképzelése szerint július 1-jétől kísérleti jelleggel vezetnék be az adócsökkentést, előbb azonban elemezniük kell a gazdaság alakulását az első negyedévben. A malom- és sütőipar képviselői ugyanakkor adósztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem vezeti be minél hamarabb az adócsökkentést, elmondásuk szerint ugyanis az elmúlt évet több tízmillió eurós veszteséggel zárták.
Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnöke elmondta: egyszerűen nincs más választásuk, képtelenek fizetni a kirótt illetékeket. Hozzátette: a kormányt arra is felszólították, hogy az adócsalás visszaszorítása érdekében szigorítsa a szektor vállalatainak és kereskedelmi egységeinek ellenőrzését, ezt ugyanis az illetékes intézmények jó pár éve elhanyagolják. „Az év végi adatok szerint csak a kenyér esetében az adócsalás mértéke elérte az egy milliárd lejt, azaz a 300 millió eurót. A számok alapján pedig az év első két hónapjában pedig soha nem tapasztalt mértékben, a megelőző év azonos időszakához képest 25 százalékkal csökkentek a szektorban az eladások” – panaszolta a konferencián Popescu. Hozzátette: a teljes malom- és sütőiparban az adócsalás mértéke 70 százalékos, vagyis a bevétel ekkora része nem folyik be az államkasszába. A szektorban egyébként valamivel több mint 6000 romániai vállalat tevékenykedik, az élelmiszeriparban dolgozó 151 ezer beosztott közül pedig 80 ezren a malom- és sütőipar alkalmazottja.
Amint arról beszámoltunk, Achim Irimescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára február közepén jelentette be, hogy várhatóan ez év júniusától kísérleti jelleggel csökkentik az áfát a kenyér előállításához szükséges teljes lánc – a gabona, a malomipar, illetve a pékségek – esetében. Az illetékes hangsúlyozta: mindez nem vezet a péktermékek árának csökkenéséhez, azonban hozzájárul az adócsalás visszaszorításához. Daniel Constantin mezőgazdasági tárcavezető akkor úgy nyilatkozott: az általános forgalmi adó csökkentése évente 200 millió lejes kiesést eredményezne az államkassza számára. Az illeték mérséklésével Erik de Vrijer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője sem értett egyet januári Bukarestben tett látogatása alkalmával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok