2008. szeptember 02., 00:002008. szeptember 02., 00:00
Az adócsalásnak betudható, közvetlen és közvetett adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200–250 milliárd euró az EU-ban. Ez az Unió GDP-jének 2–2,25 százaléka. Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértését eredményezi, és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában” – áll a szövegtervezetben. A javaslat szerint az EP-nek fel kell hívnia a tagállamokat arra, hogy „vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot”. A szöveg kiemeli, hogy a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást, és hogy egységes intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, különösen a büntetések és a büntetőeljárások terén.
A jelentés kitér arra, hogy az adóparadicsomok gátolják a fenntartható gazdasági növekedést és a munkahelybővítést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását, „mivel lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását”. A képviselők úgy vélik, hogy az adóparadicsomok megszüntetését három stratégiai irány egyidejű érvényesülése szolgálhatja. Ezek az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, valamint az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat. A tervezet szorgalmazza, hogy világszerte legyen prioritás az adóparadicsomok megszüntetése.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok