2008. szeptember 02., 00:002008. szeptember 02., 00:00
Az adócsalásnak betudható, közvetlen és közvetett adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200–250 milliárd euró az EU-ban. Ez az Unió GDP-jének 2–2,25 százaléka. Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértését eredményezi, és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában” – áll a szövegtervezetben. A javaslat szerint az EP-nek fel kell hívnia a tagállamokat arra, hogy „vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot”. A szöveg kiemeli, hogy a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást, és hogy egységes intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, különösen a büntetések és a büntetőeljárások terén.
A jelentés kitér arra, hogy az adóparadicsomok gátolják a fenntartható gazdasági növekedést és a munkahelybővítést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását, „mivel lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását”. A képviselők úgy vélik, hogy az adóparadicsomok megszüntetését három stratégiai irány egyidejű érvényesülése szolgálhatja. Ezek az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, valamint az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat. A tervezet szorgalmazza, hogy világszerte legyen prioritás az adóparadicsomok megszüntetése.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok