2008. szeptember 02., 00:002008. szeptember 02., 00:00
Az adócsalásnak betudható, közvetlen és közvetett adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200–250 milliárd euró az EU-ban. Ez az Unió GDP-jének 2–2,25 százaléka. Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértését eredményezi, és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában” – áll a szövegtervezetben. A javaslat szerint az EP-nek fel kell hívnia a tagállamokat arra, hogy „vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot”. A szöveg kiemeli, hogy a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást, és hogy egységes intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, különösen a büntetések és a büntetőeljárások terén.
A jelentés kitér arra, hogy az adóparadicsomok gátolják a fenntartható gazdasági növekedést és a munkahelybővítést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását, „mivel lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását”. A képviselők úgy vélik, hogy az adóparadicsomok megszüntetését három stratégiai irány egyidejű érvényesülése szolgálhatja. Ezek az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, valamint az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat. A tervezet szorgalmazza, hogy világszerte legyen prioritás az adóparadicsomok megszüntetése.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok