Adagolnák a „serkentőt” a munkaerőpiacon

Lucian Croitoru, a jegybank alelnöke tegnap a romániai pénzügyi és banki elemzők egyesületének konferenciáján azt mondta, kijelentésével nem arra utalt, hogy a központi pénzintézet ellenezné a fogyasztás serkentését, azonban azt ajánlják, hogy ez „adagolva\" történjen. „Létfontosságú a makrostabilitás fenntartása, úgy kell vigyáznunk arra, hogy a gazdaság egyensúlyban maradjon, mint a két szemünkre\" – szögezte le a szakember.

Összehangolás nélkül nem megy

Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza eközben arról értekezett, hogy a lakosság vásárlóereje még a mostani körülmények között is az európai uniós átlag alig 57 százalékát teszi ki, azonban a most bemutatott Versenyképes Románia stratégia szerint csak akkor szabad elérnie a 70 százalékot, ha garantálható, hogy a gazdasági növekedés fenntartható. Ezt pedig – fejtette ki Lazea – nem lehet csak pénzügyi és adóügyi serkentőkkel megvalósítani, hanem valamennyi olyan tényezőnek össze kell játszania, amelyek hozzájárulhatnak a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez.

A jegybanki illetékes a Versenyképes Románia stratégia kapcsán ugyanakkor elmondta, 17 milliárd euróra lenne szükség a gyakorlatba ültetéséhez, az összeg kétharmada pedig máris az érintett intézmények rendelkezésére áll. „A kormány előtt 365 stratégia van, amelyek kétharmadához nem rendeltek költségvetést. Kilenc állami büdzsére lenne szükség mindazon projektek finanszírozására, amelyeket a minisztériumok prioritásnak neveznek\" – ironizált Valentin Lazea, aki szerint miután sok éven át a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy éppen az Európai Bizottság irányította Románia gazdaságát, „eljött az ideje egy saját ihletésű stratégiának\".

Erőfeszítések a munkavállalóért

Ugyan az importtevékenység lett a megnövekedett belföldi fogyasztás fő haszonélvezője, de a munkaerő elvándorlása és a bővülő kereslet miatt egyre több vállalkozó keres, de nem talál magának munkaerőt. Ez a tendencia jellemző a háromszéki munkaerőpiacra is.
Mint Kelemen Tibor, a Kovász­na megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján is ráirányította a figyelmet, a háromszéki munkaadók erőfeszítéseket tesznek, hogy alkalmazottakat találjanak, különböző pluszjuttatásokkal próbálják megtartani a munkásokat, falura is kijárnak toborozni, és a roma közösség tartósan munka nélküli tagjait is megszólítják.

Az igazgató példaként említette az RGT nadrággyár baróti kirendeltségét, ahol idővel az ágazati átlagnál magasabb fizetést, nettó 1500 lejt adnak, de biztosítanak étkezési utalványt és ezen felül meleg ebédet, sőt az ingázási költségek egy részét is visszafizetik a vidékieknek. A vállalat vezetői az elmúlt időszakban Hídvégen próbálkoztak toborzással, az önkormányzat és az ügynökség támogatásával megszervezett találkozóra mintegy 160 tartósan munkanélküli ment el, közülük negyvenet hívtak be interjúra. Hat személlyel kötöttek volna szerződést, ám végül csak egy egyet alkalmaztak, mert a többiek visszaléptek.

Kelemen Tibor különben azt tapasztalta, hogy sokan arra hivatkozva utasítják vissza a felkínált állást, hogy nincs buszjárat, a délutáni vagy éjszakai váltásból nem tudnak hazamenni. Mások azért estek ki a válogatás során, mert írástudatla­nok, így az alapvető utasításokat sem tudják elolvasni, nem tudnak részt venni a munkavédelmi képzésen. Az utolsó pillanatban pedig öten azért léptek vissza, mert kiderült, hogy a havi 1250 lej kezdőbér bruttó és nem nettó.

„Nincs elég munkaerő, holott már a szomszédos megyékből is toboroznak\" – emelte ki Kelemen. Hozzátette: emellett folyamatosan arról tájékoztatják a szociális segélyből élőket, hogy már elfogadták a jogszabály-módosítást, ami 2018 márciusától drasztikusan szigorítja a támogatás odaítélésének feltételeit, tehát már most érdemes felkészülniük, és munkát keresniük. Jövő évtől pedig az ügynökség alkalmazottai betűvetésre tanítják a felnőtteket, hogy ez ne legyen akadály a munkavállalásban.

Szigorú szabályok

A szabályok egyébként már most is szigorúak, a munkaerő-elhelyező ügynökség például visszafizetteti a munkanélküliségi segélyt vagy az ingyenes képzés árát, ha a kedvezményezettek nem teljesítik a feltételeket. Kelemen Tibor éppen ezért arra kéri az állástalanokat, hogy bármilyen jövedelmet valósítanak meg, három napon belül jelentsék, és tisztázzák, hogy a továbbiakban még jogosultak-e az állami segélyre. Mint hangsúlyozta, az egységes adóügyi rendszerben utólag kiderül az is, ha a munkanélküli ócskavasat adott le, és ez is jövedelemnek minősül, s akkor a számvevőszék elrendeli a segély visszafizetését.

A tanfolyamokat eközben abban az esetben kell visszafizetni, ha azt nem fejezik be. Jelenleg tíz magánszemélytől próbálják behajtani a tartozást, két esetben több mint ezer lej az adósság, a többieknek ennél kisebb összeget kellene megtéríteniük. Az igazgató elmondta, sok fejtörést okoz nekik a behajtás, például egy Angliában dolgozó hölgytől a konzulátuson keresztül próbálták megszerezni a 400 lejes tartozást, ám sikertelenül. Ugyanakkor sok per van folyamatban, ezek egy részét elveszíti az ügynökség, mert például bebizonyítják, hogy nem a saját, hanem a családtagok ócskavasát adták le.