
Fotó: Krónika
2008. október 30., 00:002008. október 30., 00:00
Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap – egyezett meg helyi idő szerint kedden a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak a pénzügyi válság hatásainak kezelésében. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.
A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében – olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében. Az IMF a 15,7 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtja. Az EU 6,5 milliárd euró (8,1 milliárd dollár), a Világbank 1 milliárd euró (1,3 milliárd dollár) hitellel kész segíteni Magyarországnak, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a hitelpiaci zavarok sújtottak. A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. „Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját” – áll a közleményben.
1020 százalékos hitelkeret
A főbb intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomag intézkedéseket tartalmaz a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek „erős tőkeszint” álljon rendelkezésére. Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap – amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal – a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.
Az IMF leszögezte: gyors lépéseket tesz, hogy segítsen a felzárkózó piacoknak, amelyek megsínylették a globális pénzügyi zűrzavart, valamint a fejlett ipari országok gazdaságának hirtelen lassulását. A 185 tagú nemzetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további forrásokra támaszkodhat két, IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.
Magyarország az EU következő próbaköve
A pénzügyi világválság volt szerdán is a mértékadó európai napilapok vezető témája. A The Guardian című brit lap kiemelten foglalkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomagjával. „Ez a segítség az EU újabb tesztje. A mentőcsomag hivatalosan az IMF-től érkezik, de ennek nagy részét az EU fizeti, ami helyes is. Ha nem az EU lépne közbe elsőként, hogy segítségére siessen a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországoknak, akkor az Uniónak nem volna értelme. Magyarország lehet az első több ország közül, amelyet elér a válság. A román államkötvényeket már visszaminősítették, és a balti államok is gyengélkednek. Jó látni, hogy az európai kormányfők szoros kapcsolatban állnak egymással. A valódi kérdés azonban az, vajon határozott vezetői képességet árulnak-e el, hogy az Uniót biztonságban kormányozzák ezeken a háborgó vizeken” – írta a brit újság.
Az elemzők pozitív hatásra számítanak
Jelentős, pozitív hatása lehet a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió Magyarországnak biztosított 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőövének – fejtette ki Németh Dávid, az ING Bank Zrt. makrogazdasági elemzője. Mint hangsúlyozta, a mentőöv hatására gyakorlatilag megszűnt Magyarország fizetésképtelenségének kockázata. A 25,1 milliárd dollár olyan jelentős tétel, hogy hatására a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalma valószínűleg jelentősen nőni fog.
A bizalom erősödéséhez hozzájárulhat az is, hogy a pénzügyi csomag államháztartási kiadáscsökkentési programmal párosul, vélekedett. A csomag hatására várhatóan növekszik majd a magyar állampapírok iránti kereslet – tette hozzá.
Nagyra értékeli a nemzetközi Erste Csoport a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködését a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítására – közölte tegnap az Erste. A közlemény szerint Andreas Treichl, az Erste Csoport vezérigazgatója kijelentette: „meggyőződésünk, hogy a Kelet-Közép-Európát és főként Magyarországot jelenleg övező negatív hangulat nem tükrözi a régióban rejlő óriási lehetőségeket, sem a régióbeli reálgazdaságok növekedési potenciálját. Hosszú távra szóló, stratégiai befektetést hajtottunk végre Magyarországon. Szilárd elhatározásunk, hogy továbbra is támogatjuk a magyar gazdaságot, és megfelelünk az ügyfeleink által támasztott igényeknek”.
Hírösszefoglaló
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.