
Fotó: Krónika
2008. október 30., 00:002008. október 30., 00:00
Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap – egyezett meg helyi idő szerint kedden a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak a pénzügyi válság hatásainak kezelésében. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.
A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében – olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében. Az IMF a 15,7 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtja. Az EU 6,5 milliárd euró (8,1 milliárd dollár), a Világbank 1 milliárd euró (1,3 milliárd dollár) hitellel kész segíteni Magyarországnak, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a hitelpiaci zavarok sújtottak. A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. „Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját” – áll a közleményben.
1020 százalékos hitelkeret
A főbb intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomag intézkedéseket tartalmaz a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek „erős tőkeszint” álljon rendelkezésére. Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap – amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal – a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.
Az IMF leszögezte: gyors lépéseket tesz, hogy segítsen a felzárkózó piacoknak, amelyek megsínylették a globális pénzügyi zűrzavart, valamint a fejlett ipari országok gazdaságának hirtelen lassulását. A 185 tagú nemzetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további forrásokra támaszkodhat két, IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.
Magyarország az EU következő próbaköve
A pénzügyi világválság volt szerdán is a mértékadó európai napilapok vezető témája. A The Guardian című brit lap kiemelten foglalkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomagjával. „Ez a segítség az EU újabb tesztje. A mentőcsomag hivatalosan az IMF-től érkezik, de ennek nagy részét az EU fizeti, ami helyes is. Ha nem az EU lépne közbe elsőként, hogy segítségére siessen a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországoknak, akkor az Uniónak nem volna értelme. Magyarország lehet az első több ország közül, amelyet elér a válság. A román államkötvényeket már visszaminősítették, és a balti államok is gyengélkednek. Jó látni, hogy az európai kormányfők szoros kapcsolatban állnak egymással. A valódi kérdés azonban az, vajon határozott vezetői képességet árulnak-e el, hogy az Uniót biztonságban kormányozzák ezeken a háborgó vizeken” – írta a brit újság.
Az elemzők pozitív hatásra számítanak
Jelentős, pozitív hatása lehet a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió Magyarországnak biztosított 25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőövének – fejtette ki Németh Dávid, az ING Bank Zrt. makrogazdasági elemzője. Mint hangsúlyozta, a mentőöv hatására gyakorlatilag megszűnt Magyarország fizetésképtelenségének kockázata. A 25,1 milliárd dollár olyan jelentős tétel, hogy hatására a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalma valószínűleg jelentősen nőni fog.
A bizalom erősödéséhez hozzájárulhat az is, hogy a pénzügyi csomag államháztartási kiadáscsökkentési programmal párosul, vélekedett. A csomag hatására várhatóan növekszik majd a magyar állampapírok iránti kereslet – tette hozzá.
Nagyra értékeli a nemzetközi Erste Csoport a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködését a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítására – közölte tegnap az Erste. A közlemény szerint Andreas Treichl, az Erste Csoport vezérigazgatója kijelentette: „meggyőződésünk, hogy a Kelet-Közép-Európát és főként Magyarországot jelenleg övező negatív hangulat nem tükrözi a régióban rejlő óriási lehetőségeket, sem a régióbeli reálgazdaságok növekedési potenciálját. Hosszú távra szóló, stratégiai befektetést hajtottunk végre Magyarországon. Szilárd elhatározásunk, hogy továbbra is támogatjuk a magyar gazdaságot, és megfelelünk az ügyfeleink által támasztott igényeknek”.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.