Fotó: Agerpres
2009. július 07., 10:292009. július 07., 10:29
Összehangolt válaszlépéseket sürget José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a világ legfejlettebb iparú nyolc államának (G8) vezetőitől a gazdasági és pénzügyi válsággal, a kereskedelemmel, az éghajlatváltozással és az energiaellátással, a fejlesztéssel és az afrikai helyzettel, valamint az élelmiszer-ellátás biztonságával kapcsolatos közös gondok megoldása érdekében. A portugál politikus erről a hét közepén tartandó olaszországi G8-csúcstalálkozót megelőzően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján beszélt tegnap.
Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada és Japán vezetőinek témája ezúttal a globális gazdaság, ezen belül többek között a világkereskedelem, az éghajlatváltozás és az energiaellátás, az afrikai helyzet és a fejlesztés, valamint az élelmiszer-ellátás biztonsága lesz. Barroso hangoztatta: a csúcstalálkozóra nehéz időszakban kerül sor. Ez alkalom arra, hogy további kötelezettségvállalásokat fogalmazzunk meg.
„Gyorsan végre kell hajtanunk a globális pénzügyi rendszer reformját, határozott lépéseket kell tennünk az éghajlatváltozás feltartóztatása érdekében, és meg kell erősítenünk, illetve teljesítenünk kell a világ legszegényebb országainak tett kötelezettségvállalásainkat” – mondta Barroso. A bizottsági elnök szerint meg kell erősíteni azt a célkitűzést, amelynek értelmében 2050-re világszinten legalább 50 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. Ezenfelül valamennyi fejlett országnak késznek kellene mutatkozni arra, hogy ugyanebben az időszakban a kibocsátást legalább 80 százalékkal mérsékeljék – tette hozzá.
A világgazdaság témájában Barroso – mint tájékoztatott – fel fogja szólítani a G8-csoportot, juttassák egyértelműen kifejezésre, hogy gazdasági válság idején ellen kell állni a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokban jelentkező protekcionista nyomásnak. A jelenlegi válság súlyos társadalmi kihatásaira való tekintettel javasolni fogja a kormányoknak, hogy első helyre az embereket érintő kérdéseket tegyék, és dolgozzanak ki olyan szociális és foglalkoztatási politikákat, amelyek segítik a munkahelyek védelmét. Kiemelt kérdésnek minősítette Barroso a világ élelmiszer-ellátásának biztonságát is. Emlékeztetett, hogy Brüsszel már meg is kezdte a tavaly bejelentett egymilliárd eurós élelmezésfinanszírozási támogatás alkalmazását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok