Fotó: A szerző felvétele
2010. június 22., 09:402010. június 22., 09:40
Átlagosan a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy nem utazik el a szabadidejében. A felmérés készítői rámutatnak, minél magasabb egy országban az életszínvonal, annál nagyobb azoknak a száma, akik szabadságuk alatt elutaznak valamerre: a 40 százalékos átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában 61 százalék ül otthon, míg Nyugat-Európában ez az arány 37 százalékra csökken.
A legnagyobb utazási vágy a svédeket jellemzi, itt 87 százalék utazik el szabadsága alatt, a hollandoknál ez az arány 85 százalékos, míg a belgáknál 77 százalékos. Az ellenkező póluson a romániai és a bulgáriai lakosság áll, előbbi esetében 70, utóbbinál 71 százalék inkább otthon marad. A magyarországi lakosságot sem jellemzi nagyobb mobilitás, ott is kétharmadra rúg az otthonmaradók számaránya. Az életszínvonal mellett a kor is meghatározza az utazási kedvet.
A vizsgált országokban a fiatalok azok, akik szívesebben elmozdulnak otthonról. Németország egyébként az egyetlen olyan állam, ahol az utazási kedv nem korfüggő, hasonlóan gyakran utazik valamennyi korosztály. Míg az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában az idősek járják a nagyvilágot, alig 40 százalékuk marad szívesebben otthon, Romániában ez a számarány eléri a 87 százalékot, azaz az idős személyek mindössze 13 százaléka szokott utazni, kirándulni. Szintén lesújtóan hat az az adat, miszerint a romániai összlakosság nagyon kis hányada engedhet meg magának külföldi nyaralást, a valamerre elutazók 65 százaléka belföldön szokott nyaralni.
A felmérésben részt vevő országok lakosainak harmada nyilatkozott úgy, hogy fejenként legtöbb ezer eurót szánnak idén a nyaralásra, közülük is 21 százalék 5000 eurónál is kevesebbet költene. Minden tíz személyből mindössze egy engedi meg magának, hogy ezer és 2 ezer euró közötti összeget fordítson egy nyári kiruccanásra. Míg azonban Svédországban ez a számadat megháromszorozódik, a hollandok és belgák „mindössze” 20 százaléka költene ennyit. A romániai lakosság még ennél is inkább odafigyel minden egyes centecskéjére: a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezer euróig terjedő költségvetésből hozná össze a nyaralást, közülük 16 százalék pedig 500 eurónál kevesebbet irányoz elő erre a célra.
Amikor azonban szabadság alatti klub-, illetve bárlátogatásra terelődik a szó, a listavezetők közé lép elő Románia: míg az európai átlag e tekintetben 16 százalékos, a romániaiak 24 százaléka választja a kikapcsolódásnak ezt a formáját. Ez az arány a portugálok esetében 22, a németeknél 20 százalékos. A bevásárlások tekintetében is elsők között áll az ország, míg itt az arány 8 százalékos, az európai 6, s az egyesült államokbeli is alig 7 százalékos. A romániai lakossághoz hasonló mértékben csak a törökök szeretnek „shoppingolni” szabadságuk alatt.
A tizenhét ország megkérdezetteinek 19 százaléka részesíti előnyben az aktív, sportos nyaralást. A felmérés készítői ebbe a kategóriába sorolják mindazokat, akik szabadságuk alatt úszni, kerékpározni, hegyet mászni, túrázni szeretnek. Nyugat-Európában ez az arány csak 18 százalékos, a legaktívabbak viszont 31 százalékkal a belgák, majd 26 százalékkal a németek következnek. Kelet-Közép-Európában a legmozgékonyabbnak a csehek bizonyulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok