
Fotó: A szerző felvétele
2010. június 22., 09:402010. június 22., 09:40
Átlagosan a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy nem utazik el a szabadidejében. A felmérés készítői rámutatnak, minél magasabb egy országban az életszínvonal, annál nagyobb azoknak a száma, akik szabadságuk alatt elutaznak valamerre: a 40 százalékos átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában 61 százalék ül otthon, míg Nyugat-Európában ez az arány 37 százalékra csökken.
A legnagyobb utazási vágy a svédeket jellemzi, itt 87 százalék utazik el szabadsága alatt, a hollandoknál ez az arány 85 százalékos, míg a belgáknál 77 százalékos. Az ellenkező póluson a romániai és a bulgáriai lakosság áll, előbbi esetében 70, utóbbinál 71 százalék inkább otthon marad. A magyarországi lakosságot sem jellemzi nagyobb mobilitás, ott is kétharmadra rúg az otthonmaradók számaránya. Az életszínvonal mellett a kor is meghatározza az utazási kedvet.
A vizsgált országokban a fiatalok azok, akik szívesebben elmozdulnak otthonról. Németország egyébként az egyetlen olyan állam, ahol az utazási kedv nem korfüggő, hasonlóan gyakran utazik valamennyi korosztály. Míg az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában az idősek járják a nagyvilágot, alig 40 százalékuk marad szívesebben otthon, Romániában ez a számarány eléri a 87 százalékot, azaz az idős személyek mindössze 13 százaléka szokott utazni, kirándulni. Szintén lesújtóan hat az az adat, miszerint a romániai összlakosság nagyon kis hányada engedhet meg magának külföldi nyaralást, a valamerre elutazók 65 százaléka belföldön szokott nyaralni.
A felmérésben részt vevő országok lakosainak harmada nyilatkozott úgy, hogy fejenként legtöbb ezer eurót szánnak idén a nyaralásra, közülük is 21 százalék 5000 eurónál is kevesebbet költene. Minden tíz személyből mindössze egy engedi meg magának, hogy ezer és 2 ezer euró közötti összeget fordítson egy nyári kiruccanásra. Míg azonban Svédországban ez a számadat megháromszorozódik, a hollandok és belgák „mindössze” 20 százaléka költene ennyit. A romániai lakosság még ennél is inkább odafigyel minden egyes centecskéjére: a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezer euróig terjedő költségvetésből hozná össze a nyaralást, közülük 16 százalék pedig 500 eurónál kevesebbet irányoz elő erre a célra.
Amikor azonban szabadság alatti klub-, illetve bárlátogatásra terelődik a szó, a listavezetők közé lép elő Románia: míg az európai átlag e tekintetben 16 százalékos, a romániaiak 24 százaléka választja a kikapcsolódásnak ezt a formáját. Ez az arány a portugálok esetében 22, a németeknél 20 százalékos. A bevásárlások tekintetében is elsők között áll az ország, míg itt az arány 8 százalékos, az európai 6, s az egyesült államokbeli is alig 7 százalékos. A romániai lakossághoz hasonló mértékben csak a törökök szeretnek „shoppingolni” szabadságuk alatt.
A tizenhét ország megkérdezetteinek 19 százaléka részesíti előnyben az aktív, sportos nyaralást. A felmérés készítői ebbe a kategóriába sorolják mindazokat, akik szabadságuk alatt úszni, kerékpározni, hegyet mászni, túrázni szeretnek. Nyugat-Európában ez az arány csak 18 százalékos, a legaktívabbak viszont 31 százalékkal a belgák, majd 26 százalékkal a németek következnek. Kelet-Közép-Európában a legmozgékonyabbnak a csehek bizonyulnak.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.