2009. augusztus 06., 11:182009. augusztus 06., 11:18
A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény szerint a nők 58, míg a férfiak 63 éves korukig kötelesek dolgozni, hacsak olyan egészségügyi problémával nem küszködnek, ami elengedhetetlenné teszi a betegnyugdíjazást. Azonban nagyon sokan hánynak fittyet a jogszabályra, s érik el valamilyen úton- módon, a törvény nyújtotta kiskapukat kihasználva, hogy nyugdíjba mehessenek, a rendszerváltás óta eltelt közel húsz év során megkétszereződött azoknak a nyugdíjasoknak száma, akik idő előtt hagyták abba a munkát. Számarányuk a nyugdíjasok körében is magas, eléri az 59 százalékot, mutatnak rá a munkaügyi minisztérium, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Nyugdíjpénztár adatai, amelyeket tegnapi közleményében bocsátott a sajtó rendelkezésére az ING életbiztosításokkal foglalkozó részlege.
A szakemberek egyenesen lesújtónak nevezik azt a tényt, hogy a romániai lakosok már fiatalkoruktól kezdve nyugdíjba vágynak. Ez szerintük a munkakörülményekben, illetve a fizetésekben való csalódással magyarázható. Mint az ING által megrendelt felmérés eredményei rámutatnak, a megkérdezettek 36 százaléka 56 és 60 éves kora között szeretne nyugdíjba menni, 30 százalékuk már 45 és 55 között kérné ezt, míg kilenc százalék nyilatkozott úgy, hogy még 45 éves kora előtt abbahagyná a munkát. Mint a szakértők rámutatnak, a legszomorúbb az egészben, hogy a válaszadók zöme, 54 százaléka 35 évesnél fiatalabb. Ugyanakkor nem elhanyagolható adat, hogy a válaszadók 70 százaléka férfi, akiknek most még tovább kell dolgozniuk, mint a nőknek.
A megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy az állami nyugdíjalapból folyósított havi járandósága az utolsó fizetésének mintegy 30-50 százalékát teszi majd ki. Valamivel kevesebben, 38 százalék jelölte be azt a választ, miszerint fizetésének mintegy felét fogja megkapni, miközben 22 százalék borúlátó annyira, hogy havi bérének a harmadára sem számít. Idén áprilisban az átlagnyugdíj 708 lej volt, ami a nettó átlagbér mintegy felét teszi ki.
A romániai lakosság jelenleg a munkahely elvesztésétől és adósságai törlesztésének ellehetetlenülésétől tart a legjobban – derült ki a GfK Románia piackutató intézet június óta elvégzett felméréséből, amelyet szintén tegnap hoztak nyilvánosságra. Tavaly a lakosok fő gondja még életszínvonaluk emelése és a mindennapi élet kényelmének javítása volt, emlékeztetett a GfK Románia igazgatója, Andi Dumitrescu, az idei felmérés eredményeit ismertetve Bukarestben. Idén a félelmek harmadik helyezettje az egészség: a kis és közepes jövedelműek attól tartanak, hogy ha megbetegednek, tartalékaik nem elegendők a többletköltségekre, és nem jutnak hitelhez sem egészségügyi kiadások fedezésére.
A lakosság elbocsátásoktól való félelmei pedig nem alaptalanok. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) szintén tegnap jelentette be, hogy a rendelkezésükre álló információk szerint augusztus és október között 13 610 alkalmazott veszíti el állását. Mint tájékoztattak, szerdáig 142 cég jelentett be ismét elbocsátásokat a megyei ügynökségeknél. A legtöbb munkahely, összesen 1489, Bukarestben szűnik meg. Temes megye következik 1395 megszűnő állással, Prahova megye 1269 munkahelylyel, Mehedinţi megye 1157 munkahellyel, Argeş megye 1126 munkahellyel. Teleorman megyében 1113 alkalmazottat bocsátanak el, Dolj megyében 966-ot, Galac megyében 656-ot, Ialomiţa megyében 540-et és Kolozs megyében 534-et. Ami pedig az elbocsátásokat bejelentő vállalatokat illeti, 14 van Bukarestben, 13 Prahova megyében, 10 Kolozs megyében, 9 Argeş megyében, 8 Ialomiţa megyében, 7 Vrancea megyében, 6 Temes megyében, valamint 5-5 Galac, Dolj és Máramaros megyében.
A GfK Románia tanulmánya szerint a román állampolgárok szerint döntő fontosságú a kormány szerepe a válság leküzdésében, de jobbára nem bíznak benne, hogy a kormány képes megfelelő intézkedéseket tenni, úgy vélik, a Boc-kabinet nem képes a gazdaságot talpra állító megoldásokkal előállni. „A lakosság szerint a kormánynak döntő szerepe van a válság átvészelésében, ugyanakkor azonban nem bíznak abban, hogy a kormány képes lenne a gazdaságot talpra állító megoldásokkal előállni” – áll a GfK közleményében.
Ezzel szemben a Román Nemzeti Bankról a megkérdezettek nagyrészt úgy vélik, hogy az az egyetlen intézmény, amely határozottan cselekszik a románok érdekében, s személyesen Mugur Isărescu jegybankelnök is hatalmas bizalomnak örvendhet a lakosság köreiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok