2009. augusztus 06., 11:182009. augusztus 06., 11:18
A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény szerint a nők 58, míg a férfiak 63 éves korukig kötelesek dolgozni, hacsak olyan egészségügyi problémával nem küszködnek, ami elengedhetetlenné teszi a betegnyugdíjazást. Azonban nagyon sokan hánynak fittyet a jogszabályra, s érik el valamilyen úton- módon, a törvény nyújtotta kiskapukat kihasználva, hogy nyugdíjba mehessenek, a rendszerváltás óta eltelt közel húsz év során megkétszereződött azoknak a nyugdíjasoknak száma, akik idő előtt hagyták abba a munkát. Számarányuk a nyugdíjasok körében is magas, eléri az 59 százalékot, mutatnak rá a munkaügyi minisztérium, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Nyugdíjpénztár adatai, amelyeket tegnapi közleményében bocsátott a sajtó rendelkezésére az ING életbiztosításokkal foglalkozó részlege.
A szakemberek egyenesen lesújtónak nevezik azt a tényt, hogy a romániai lakosok már fiatalkoruktól kezdve nyugdíjba vágynak. Ez szerintük a munkakörülményekben, illetve a fizetésekben való csalódással magyarázható. Mint az ING által megrendelt felmérés eredményei rámutatnak, a megkérdezettek 36 százaléka 56 és 60 éves kora között szeretne nyugdíjba menni, 30 százalékuk már 45 és 55 között kérné ezt, míg kilenc százalék nyilatkozott úgy, hogy még 45 éves kora előtt abbahagyná a munkát. Mint a szakértők rámutatnak, a legszomorúbb az egészben, hogy a válaszadók zöme, 54 százaléka 35 évesnél fiatalabb. Ugyanakkor nem elhanyagolható adat, hogy a válaszadók 70 százaléka férfi, akiknek most még tovább kell dolgozniuk, mint a nőknek.
A megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy az állami nyugdíjalapból folyósított havi járandósága az utolsó fizetésének mintegy 30-50 százalékát teszi majd ki. Valamivel kevesebben, 38 százalék jelölte be azt a választ, miszerint fizetésének mintegy felét fogja megkapni, miközben 22 százalék borúlátó annyira, hogy havi bérének a harmadára sem számít. Idén áprilisban az átlagnyugdíj 708 lej volt, ami a nettó átlagbér mintegy felét teszi ki.
A romániai lakosság jelenleg a munkahely elvesztésétől és adósságai törlesztésének ellehetetlenülésétől tart a legjobban – derült ki a GfK Románia piackutató intézet június óta elvégzett felméréséből, amelyet szintén tegnap hoztak nyilvánosságra. Tavaly a lakosok fő gondja még életszínvonaluk emelése és a mindennapi élet kényelmének javítása volt, emlékeztetett a GfK Románia igazgatója, Andi Dumitrescu, az idei felmérés eredményeit ismertetve Bukarestben. Idén a félelmek harmadik helyezettje az egészség: a kis és közepes jövedelműek attól tartanak, hogy ha megbetegednek, tartalékaik nem elegendők a többletköltségekre, és nem jutnak hitelhez sem egészségügyi kiadások fedezésére.
A lakosság elbocsátásoktól való félelmei pedig nem alaptalanok. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) szintén tegnap jelentette be, hogy a rendelkezésükre álló információk szerint augusztus és október között 13 610 alkalmazott veszíti el állását. Mint tájékoztattak, szerdáig 142 cég jelentett be ismét elbocsátásokat a megyei ügynökségeknél. A legtöbb munkahely, összesen 1489, Bukarestben szűnik meg. Temes megye következik 1395 megszűnő állással, Prahova megye 1269 munkahelylyel, Mehedinţi megye 1157 munkahellyel, Argeş megye 1126 munkahellyel. Teleorman megyében 1113 alkalmazottat bocsátanak el, Dolj megyében 966-ot, Galac megyében 656-ot, Ialomiţa megyében 540-et és Kolozs megyében 534-et. Ami pedig az elbocsátásokat bejelentő vállalatokat illeti, 14 van Bukarestben, 13 Prahova megyében, 10 Kolozs megyében, 9 Argeş megyében, 8 Ialomiţa megyében, 7 Vrancea megyében, 6 Temes megyében, valamint 5-5 Galac, Dolj és Máramaros megyében.
A GfK Románia tanulmánya szerint a román állampolgárok szerint döntő fontosságú a kormány szerepe a válság leküzdésében, de jobbára nem bíznak benne, hogy a kormány képes megfelelő intézkedéseket tenni, úgy vélik, a Boc-kabinet nem képes a gazdaságot talpra állító megoldásokkal előállni. „A lakosság szerint a kormánynak döntő szerepe van a válság átvészelésében, ugyanakkor azonban nem bíznak abban, hogy a kormány képes lenne a gazdaságot talpra állító megoldásokkal előállni” – áll a GfK közleményében.
Ezzel szemben a Román Nemzeti Bankról a megkérdezettek nagyrészt úgy vélik, hogy az az egyetlen intézmény, amely határozottan cselekszik a románok érdekében, s személyesen Mugur Isărescu jegybankelnök is hatalmas bizalomnak örvendhet a lakosság köreiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok