Ez a PER-mutató az ár és a részvényenkénti profit kapcsolatát vizsgálja, s ezt veszik alapul a leggyakrabban, amikor az értékpapírok értékét akarják felbecsülni. Rámutat ugyanis, hogy hány év alatt térülne meg az illető vállalkozásra fordított beruházás, ha a profit teljes hányadát osztalékban folyósítanák.
A Bloomberg évente kiszámítja a világ főbb tőzsdéin jegyzett részvények PER-mutatóját. Az a tény pedig, hogy 2009-re csak 4,8 százalékos PER-t vetítenek elő az idénre jósolt 9,54-hez viszonyítva, arra mutat, hogy a hazai szakértők egy része nem megfelelőképpen ítélte meg a román vállalatokat, amikor a tőzsde jövedelmezőségéről beszélt. „Az elemzők a piaci viszonyok alapján reagálnak. Amikor a dolgok jól mennek, optimisták, ha pedig válság van, akkor el kell telnie egy bizonyos időnek, amíg kiigazítják az adatokat. Ám én arra számítok, hogy a jövőben megjelennek olyan jelentések, amelyek már alacsonyabb várakozásról beszélnek, ezek pedig automatikusan kihatnak majd a 2009-es PER-re is” – nyilatkozta Florin Ilie, az ING Bank tőkepiaci osztályának igazgatója.
Különben a román piac az egyetlen, amely esetében 5-ösnél kisebb PER-t jósolnak. Legtöbb esetben ez a mutató nem süllyed 7-es szint alá. A most közzétett elemzés azonban nem tartalmaz adatokat Oroszországra vonatkozóan, pedig a 2008-as évre vonatkozó becslésben a Bloomberg ott jósolta a legalacsonyabb mutatót, 7,16-ot.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.