2009. március 27., 10:382009. március 27., 10:38
Az intézmény két évvel ezelőtt 13 ingatlan eladását terjesztette a Tăriceanu-kormány elé, a lista olyan szállodákat és villákat tartalmazott, amelyeknek teljesen tisztázott volt a tulajdonjoga, a jogi helyzete, nem igényelték vissza. Akkor a kormány jóvá is hagyta az ingatlanok áruba bocsátását, értékbecslőkkel mérették fel az ingatlanok értékét.
A fürdőváros központjában levő, 20 ágyas Kovászna Minihotel az egykori mezőgazdasági bank tulajdonában volt, adósság fejében került az államhoz, jelenleg alig használják. Arról is szó volt, hogy a kisszállót kormányhatározattal átveszi a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség, európai uniós strukturális alapokból korszerűsíti, és továbbképzőközponttá alakítja át. Erre sem került sor. A ’80-as évek elején elegánsnak számító Fenyő Szálloda valamikor a pártgazdaságé volt, felépítése óta nem újították fel, ezért bár működik, ennél is szükség van anyagi ráfordításra.
A Boc-kormány azonban ebben a hónapban visszavonta az ingatlanok eladására vonatkozó határozatot, arra hivatkozva, hogy hanyatlik az ingatlanpiac, továbbá sokba kerül a versenytárgyalások megszervezése. A határozat mellé csatolt érvelés szerint a versenytárgyalásokra és az ingatlanok eladásáig azok konzerválására elköltött összegek visszaszerzése csak az eladás után lehetséges, és ezért bizonytalan.
Az eladási listán szereplő ingatlanokat ugyanakkor nem lehetne bérbe adni sem, ezért is döntöttek úgy, hogy már nem bocsátják áruba őket. A kabinet úgy határozott, hogy a protokollalap ingatlanjait a közeljövőben bérbe adják, vagy ideiglenes szolgálati lakásként használhatják a különböző minisztériumok, közintézmények alkalmazottai.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere csütörtökön a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, a város nem érdekelt ezeknek az ingatlanoknak a megvásárlásában. „Nem látok benne üzletet” – szögezte le a polgármester. A Kovászna Miniszálló a tömbházak között található, egybeépült egy bankkal, a Fenyő központra a polgármester tudomása szerint a belügyminisztérium tart igényt. Lőrincz Zsigmond elmondta, szolgálati lakásoknak, irodáknak szívesen átvenné a központi ingatlant, de pénzt nem adna érte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok