2009. augusztus 06., 11:142009. augusztus 06., 11:14
„Ebben az országban közel 800 ezer ember él, akinek legalább egymillió euró értékű vagyona van. Ők rendelkeznek a teljes reáljövedelem 23 százalékával” – mondta a politikus a Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti-politikai lap tegnapi számában megjelent interjúban. Hozzátette: ennek a rétegnek, a szupergazdagoknak kellene oroszlánrészt vállalniuk a bankmentő csomag és a vállalkozásoknak megnyitott állami segélyalap okozta terhek viselésében.
A tervezett adó mértékét a vagyon alapján állapítanák meg. Megfizetni részletekben tíz év alatt lehetne, hogy ne okozzon nehézséget az érintetteknek. Német földön jelenleg is létezik vagyonadó, Trittin szerint azonban „most rendkívüli helyzet van”, és az egyszeri adó nélkül a válság költségeit szét kellene teríteni a társadalom egészén. „Akkor az átlagpolgárnak is a kasszához kellene fáradnia, így viszont a lakosság 99 százaléka mentesülne a terhek alól” – mondta a politikus.
A szeptember végi országos parlamenti választásokra készülő zöldpárt javaslata alapján a világméretű gazdasági válság további alakulásától függően fejenként 21 ezer és 36 ezer euró közötti összeget kellene fizetnie a németországi milliomosoknak a német Financial Times számításai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok