2009. szeptember 11., 10:222009. szeptember 11., 10:22
A hírt nem sokkal később Angela Merkel német kancellár is hivatalosan megerősítette, egyben reményét fejezte ki, hogy ezzel lehetővé válik az új kezdet a nagy hagyományokkal rendelkező, az országban mintegy 26 ezer alkalmazottat foglalkoztató német autógyár számára. A kancellár kijelentette, hogy rendkívül elégedett a döntéssel, és örül annak. Emlékeztetett, hogy a német kormány kezdettől fogva ezt a megoldást támogatta.
A General Motors európai képviselőjének bejelentése szerint a tulajdonosi hányad, azaz a részvények 55 százaléka kerül át a Magna osztrák–kanadai beszállító vállalathoz, a részvények 10 százaléka az alkalmazottaké lesz, míg 35 százalék a GM kezében marad. Értesülések szerint az amerikai anyavállalat igazgatótanácsa előző napi ülésén határozta el, hogy szabad kezet ad az Opel átadásához.
A Magna az orosz Sberbankkal és GAZ autógyárral társulva vásárolja meg az Opelt. A másik ajánlattévő az RHJ International pénzügyi befektetőtársaság volt. Az utolsó pillanatig tartó bizonytalanságot jól jelezte: a csütörtök reggeli német sajtó egybehangzóan még arról írt, hogy a General Motors nem hajlandó megválni az Opeltől, és nem adja át azt a Magnának. Egyes hírek szerint ebben a döntésben nem csupán gazdasági és technológiai, hanem politikai megfontolások is szerepet játszottak volna. Mégpedig konkrétan annak megakadályozása, hogy az Opel, illetve a gyártással kapcsolatos technológia a Magna és a vele együttműködő Sberbank és a GAZ autógyár kapcsolata miatt Oroszországot „erősítse”.
A korábbi beruházójelöltek – köztük a belga RHJ International pénzügyi befektető – leépítéseket, illetve üzembezárásokat helyeztek kilátásba, a Magna viszont legutóbb azt ígérte, hogy 2011 végéig nem lesz üzembezárás. A megállapodás részleteit egy későbbi időpontban ismertetik. Mindenesetre Merkel kancellár kijelentette: benyomása szerint a GM nem támasztott teljesíthetetlen feltételeket. A német kormány és a négy németországi Opel-üzemet működtető tartomány – Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Türingia – korábban közölte, hogy az Opel szanálását – a Magna tulajdonlása esetén – 4,5 milliárd euróval támogatja.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.