2009. február 20., 08:572009. február 20., 08:57
Az államfő az ingatlanválság által különösen sújtott Arizona államban jelentette be a vártnál lényegesen nagyobb méretű tervét, amely a pénzügyi piacok összeomlását okozó ingatlanpiaci krízis – a fizetésképtelenség és az áresés – megoldását célozza. „Mindannyian megfizetjük az árát ennek a jelzálogválságnak, és mindenkinek súlyosabb árat kell fizetni, ha engedjük, hogy a válság tovább mélyüljön” – mondta Obama, aki a napokban írta alá a gigantikus, 787 milliárd dolláros gazdasági ösztönző programról szóló törvényt.
Obama terve az elképzelések szerint 9 millió családot húzna ki a bajból. Az elnök – előre elhárítva azokat a bírálatokat, hogy hiteleket felelőtlenül felvevő fogyasztóknak nyújtanak segítséget – közölte: olyan családokat mentenek meg, amelyek „a szabályokat betartva, felelősséggel jártak el”.
Az Obama-kormány 5 millió olyan háztulajdonosnak segít a hagyományos jelzáloghiteleket alacsonyabb kamatú kölcsönökkel kiváltani, akik az ingatlanpiac zuhanása miatt ma már nagyobb összeggel tartoznak, mint amennyit a házuk ér. A kormány erre a célra 200 milliárd dollárt pumpál a tavaly államosított Fannie Mae és Freddie Mac nagybani jelzáloghitelező intézetbe.
A kabinet, egy 75 milliárd dolláros alapból, további 3-4 millió olyan tulajdonosnak is segítséget nyújt a törlesztéshez, akik a felszökött piaci kamatok miatt nem képesek a részleteket fizetni. Az alapból különböző kedvezményekkel arra fogják rábírni a hitelezőket, hogy elviselhető szintre csökkentsék a törlesztőrészleteket. A szintet a háztulajdonos jövedelmének 31 százalékában jelölték meg. A kormány 50 milliárd dollárt fordít erre a célra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok