
2010. szeptember 27., 09:542010. szeptember 27., 09:54
– Immár száz éve létezik a fiatal vállalkozókat tömörítő szervezet. Miként jutott el a Székelyföldre is?
– A tavaly késő ősszel néhány fiatal vállalkozó – akik közül én, a magam 39 esztendejével vagyok a legidősebb – leültünk, és egy üdítő mellett úgy döntöttünk, megalapítjuk a JCI Maros megyei szervezetét. Decemberben fogadtuk el az alapító okiratot, így lényegében az idei az első évünk. Ennek ellenére a Maros megyei szervezet az ország legdinamikusabban mozgó és fejlődő JCI-csapata. És ezt nem mi állítjuk magunkról, hanem mások mondják. Míg induláskor
13-an voltunk, mára ez a szám megduplázódott.
– A régió más megyéiben, településein is megalakult a JCI?
– Az elején a székely megyék nem tanúsítottak különösebb érdeklődést. Mára viszont némileg változott a helyzet, Csíkszeredában is alakul a szervezet, ennek megszületésén a brassói és szebeni kollégákkal együtt mi is bábáskodunk.
– Maros megyében milyen céllal vágtak neki?
– Kezdetben a hálózatépítés volt a fő célunk. Alig néhány hónap után és az első rangos esemény megszervezése következtében rájöttünk, hogy azért annál jóval többre vagyunk képesek. Szociális célzatú projekteket is tervbe vettünk, ezek keretében tehetséges fiatalok továbbképzését támogatnánk ösztöndíjakkal, valamint az állami gondozásból nagykorúvá válásuk okán kikerülő fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekezünk majd segíteni.
– Miként lehet valaki JCI-tag?
– Honlapunkon található egy bejelentkezési ív, amit kitölt. Ezek után az illető személyt meginterjúvoljuk. Nem az a cél, hogy minél többen legyünk, hanem az, hogy olyan emberekkel gyarapodjunk, akik igazán be szeretnének avatkozni a közösség életébe.
| A Junior Chamber International száz évvel ezelőtt, 1910-ben alakult az Egyesült Államokban. A nonprofit szervezet eredeti célja a közösségeikért tenni akaró fiatalok összefogása volt. Jelenleg a világ 115 országában mintegy 5000 fiókszervezete működik. A több mint 200 ezer aktív tag ma már nemcsak egy világméretű üzletember-hálózatot alkot, hanem különböző szociális célzatú kezdeményezéseket is támogat. Alapszabálya szerint a szervezet 18 és 40 év közötti fiatalokat tömörít, de az idősebbekkel való együttműködést sem zárja ki. |
– Mit kap az, aki beiratkozik a szervezetbe?
– Elsősorban nagyon sok jó tanácsot. Tudom, hogy ez egyeseket megmosolyogtat, de az üzleti életben már rég nem az számít, hogy mekkora tőkével vágsz neki, hanem az, hogy kik vesznek körül.
– Mire számíthatnak az üzleti napok résztvevői?
– Elsősorban rengeteg információra. Olyan emberek szájából, akik képesek lépésről lépésre megtanítani mindenkit, miként lehet zöldfülű cégalapítóból vagy részlegvezetőből sikeres üzletember vagy menedzser. A sikeres vállalkozáshoz követendő modellekről és stratégiákról, finanszírozásról, piackutatásról, reklámozásról osztják meg tapasztalataikat a résztvevőkkel.
– A gazdasági válság elleni küzdelemre is kínálnak valamiféle receptet?
– A válságot nem épp olyan nehéz átvészelni, mint ahogyan egyesek elgondolják. Magának a JCI-nak az egyik célja az üzletemberek gondolkodásmódján dolgozni. Konkrétabban: dinamizálni kell a felfogást. Sokan tudomásul vették, és beletörődtek a jelenlegi helyzetbe, lemondtak a küzdelemről és megelégednek a túléléssel. Amikor vannak céljaink, és nem csak papírra vetve, eszünkből a szívünkbe szállnak a gondolatok, az alagút vége is megvillan.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.