2008. október 09., 00:002008. október 09., 00:00
A brit kormány az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-értéknek jóval több mint a harmadát. A napok óta várt intézkedési csomag alapján a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; igénybevétel esetén a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A Bank of England ezt legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Mindemellett, a csomag egyik kulcselemeként, bizonyos díj fejében a költségvetés három évig érvényes garanciát vállal a bankközi likviditáspiacon nyújtott hitelfinanszírozásokra 250 milliárd font erejéig, vagyis a bankok ekkora állami garancia fedezetével folyósíthatnak egymásnak rövid távú finanszírozásokat.
A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő – jórészt jelzálogalapú – követelést tartalmaznak pénzpiaci portfólióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekordszintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is. A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára – de főleg szinte teljes elapadása – már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.
Hírösszefoglaló
Nem zárható ki egy európai mentőcsomag
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter tegnap megerősítette: egy európai garanciaalap terve jelenleg nincs napirenden, de véglegesen nem zárható ki annak lehetősége. A pénzügyi piac országonként más-más sajátosságokkal rendelkezik Európában, és túl szétdarabolt, semhogy „olyan formát találhassunk, amely matematikailag mindenkinek megfelel” – hangoztatta Lagarde az RTL kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy teljesen kizárható-e egy európai Paulson-terv – vagyis a bankok egyes rossz követeléseinek állami felvásárlása, adókönnyítéssel együtt –, a francia miniszter megjegyezte: „ezen a téren soha nem mondható, hogy soha. Nem tiltható meg, hogy új megoldásokat helyezzünk kilátásba”. Hozzátette: soha nem tapasztalt helyzet alakult ki a pénzügyi intézményekben. A miniszter azt is elmondta, hogy végzetes hibának tartja, hogy Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter veszni hagyta a Lehman Brothers befektetési bankot, mert annak csődje indította el a mostani dominóeffektust. Három hete Lagarde még úgy vélte, hogy az amerikai költségvetés nem menthet meg mindenkit, aki nehéz helyzetbe került. A francia gazdasági miniszter szerint most a legfontosabb a pénzügyi intézetek közti bizalom helyreállítása azért, hogy „a vezeték újra működjön”. „Fontossági sorrendben először a számlatulajdonosokat védjük meg, aztán az adófizetőket, utána a részvényeseket és végül a bankvezetőket. Az utóbbi két csoportnak meg kell fizetnie a rossz gazdálkodás árát” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.