2008. október 09., 00:002008. október 09., 00:00
A brit kormány az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-értéknek jóval több mint a harmadát. A napok óta várt intézkedési csomag alapján a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; igénybevétel esetén a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A Bank of England ezt legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Mindemellett, a csomag egyik kulcselemeként, bizonyos díj fejében a költségvetés három évig érvényes garanciát vállal a bankközi likviditáspiacon nyújtott hitelfinanszírozásokra 250 milliárd font erejéig, vagyis a bankok ekkora állami garancia fedezetével folyósíthatnak egymásnak rövid távú finanszírozásokat.
A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő – jórészt jelzálogalapú – követelést tartalmaznak pénzpiaci portfólióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekordszintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is. A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára – de főleg szinte teljes elapadása – már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.
Hírösszefoglaló
Nem zárható ki egy európai mentőcsomag
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter tegnap megerősítette: egy európai garanciaalap terve jelenleg nincs napirenden, de véglegesen nem zárható ki annak lehetősége. A pénzügyi piac országonként más-más sajátosságokkal rendelkezik Európában, és túl szétdarabolt, semhogy „olyan formát találhassunk, amely matematikailag mindenkinek megfelel” – hangoztatta Lagarde az RTL kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy teljesen kizárható-e egy európai Paulson-terv – vagyis a bankok egyes rossz követeléseinek állami felvásárlása, adókönnyítéssel együtt –, a francia miniszter megjegyezte: „ezen a téren soha nem mondható, hogy soha. Nem tiltható meg, hogy új megoldásokat helyezzünk kilátásba”. Hozzátette: soha nem tapasztalt helyzet alakult ki a pénzügyi intézményekben. A miniszter azt is elmondta, hogy végzetes hibának tartja, hogy Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter veszni hagyta a Lehman Brothers befektetési bankot, mert annak csődje indította el a mostani dominóeffektust. Három hete Lagarde még úgy vélte, hogy az amerikai költségvetés nem menthet meg mindenkit, aki nehéz helyzetbe került. A francia gazdasági miniszter szerint most a legfontosabb a pénzügyi intézetek közti bizalom helyreállítása azért, hogy „a vezeték újra működjön”. „Fontossági sorrendben először a számlatulajdonosokat védjük meg, aztán az adófizetőket, utána a részvényeseket és végül a bankvezetőket. Az utóbbi két csoportnak meg kell fizetnie a rossz gazdálkodás árát” – tette hozzá.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.