2010. június 10., 10:242010. június 10., 10:24
A kormány megbuktatását célzó indítvány szerzői szerint a Boc-kabinet által kidolgozott megszorító intézkedések – köztük a közalkalmazotti bérek 25, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése – „aberráltak”, s ezekért a kormányon kívül Traian Băsescu államfő is felelősségre vonható. „A végső felelősség azonban a 471 képviselőé és szenátoré. Valamennyien felelősek a nemzet előtt, azok előtt, akik beléjük vetették bizalmukat. (…) Amikor a nép hangja tisztán kimondja, hogy rossz úton jártok, akkor egyetlen megoldásotok maradt, le kell mondani és haza kell menni” – áll az indítványban.
A szociáldemokraták közlése szerint az 1,4 millió közalkalmazott bérének 25 százalékos csökkentése alkotmányellenes, míg a nyugdíjak 15 százalékos lefaragása mind az 5,7 millió nyugdíjas esetében „visszaélés”, s egyben törvénytelen és alkotmányellenes cselekedet. Számításaik szerint azoknak a családoknak a 60–70 százalékában, ahol legalább az egyik fél a közszférában dolgozik, megélhetési gondok merülnek majd fel, még a mindennapi szükségleteiket sem fogják tudni kielégíteni. Közlésük szerint ez az arány jelen pillanatban 25 százalékos.
A PSD-s honatyák szerint nem a közalkalmazottak jelentik Románia gondját, „a költségvetés rákfenéjét a narancssárga klientúra képezi”. A bizalmatlansági indítvány szerzői ugyanakkor felszólítják a PDL, az RMDSZ, valamint a független honatyákból megalakult UNPR képviselőit, szenátorait, hogy „vágják el ennek az illegitim és kompromittált kormánynak a gordiuszi csomóját”. „Esély nyílik arra, hogy véget érjen a Cotroceni-ből irányított konfliktuskereső és machiavellista politikának, egy ember, illetve személyes projektjei kiszolgálásának” – mutatnak rá az indítványban, amelyről a parlament két házának keddi együttes ülésén szavaznak a honatyák.
Amennyiben a többség igennel szavaz, megbukik a Boc-kormány. Ha azonban az ellenzéknek nem sikerül többséget szereznie – a szociáldemokraták korábbi közlése szerint 20-21 voksra van még szükségük –, akkor sem adják fel, az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Victor Ponta PSD-elnök a bizalmatlansági indítvány szövegének ismertetésekor leszögezte, a szöveg ismertetésekor nem is feltétlenül Emil Boc kormányfőnek kellett volna részt vennie, hanem Traian Băsescunak, aki meghozta a bírált döntéseket. „Egyetlen embernek kellett volna itt lennie, Traian Băsescu államfőnek. Formális, udvariassági gesztus lett volna Emil Boc részvétele, hiszen ezeket a döntéseket Traian Băsescu hozta meg, Boc úr csak egyszerű kivitelező” – fogalmazott a legnagyobb ellenzéki párt elnöke.
Miután a parlament két házának együttes ülésén a romániai reformok fontosságáról értekezett, Emil Boc kormányfővel is találkozott tegnap Jerzy Buzek, az Európai Parlament bukaresti látogatást tevő elnöke. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen leszögezte, hogy néhány évvel a megszorító intézkedések alkalmazását követően mind a hatóságok, mind pedig az egyszerű román állampolgárok büszkék lesznek a lépésre. Kijelentésére – hírügynökségi jelentések szerint – Boc felsóhajtott, s szemét a plafonra szegezve bólogatott. Buzek ugyanakkor leszögezte, válsághelyzetben valamennyi társadalmi partnernek felelősségtudatról kell tanúbizonyosságot tennie.
„Tudatában vagyok, hogy nagyon sok romániai család számára ez egy nehéz periódus, de ugyanakkor meggyőződésem, hogy a megpróbáltatások ideje után siker következik” – fogalmazott az EP elnöke. Jerzy Buzek egyébként parlamenti felszólalásában is úgy vélekedett, hogy a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a „helyes döntéseket”, ha népszerűségük ezáltal csökken a választók körében. Mint hangsúlyozta, Romániának végre kell hajtania a reformokat, mivel a gazdasági válság idején nagyon fontos meghozni a helyes döntéseket még akkor is, ha időnként ezért magas árat kell fizetniük a politikusoknak.
Rámutatott: ugyanezt mondta el néhány nappal ezelőtt Görögországban, és a következő időszakban ezt az üzenetet továbbítja személyesen a gazdasági válság által erőteljesen sújtott Spanyolországnak és Portugáliának is. Buzek emlékeztette a honatyákat arra, hogy tőlük függ a reformintézkedések elfogadása, és arról biztosította őket, hogy az Európai Unió szolidáris lesz Romániával a válság idején is.
A Hargita, Maros, illetve Kovászna megyei szakszervezetek valóságos karavánokat szerveznek az elkövetkező napokban a megyék parlamenti képviselőinek, szenátorainak területi irodáihoz, hogy megpróbálják valamennyiüket rávenni, hogy szavazzák meg a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát, megelőzve ezzel, hogy életbe lépjenek a megszorítások. Az öt országos szakszervezeti tömb Hargita megyei tagjai tegnap plakátkampányba kezdtek, hogy rávegyék az RMDSZ-es honatyákat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pénteken pedig sorra járják a szenátorok, képviselők helyi irodáit, hogy személyesen is próbálják valamennyiüket meggyőzni igazukról.
Szombaton 12 órára pedig a prefektúra székházában nyilvános vitára várják a szakszervezetiek a szövetségi honatyákat. „Mi választottunk meg, most ti döntötök életünkről vagy halálunkról! Szavazzatok a nyugdíjak, fizetések szinten tartása mellett! Ne voksoljatok ellenünk! Szavazzátok meg a bizalmatlansági indítványt! A koncot vagy a népet választjátok?” – áll a tegnap Csíkszeredában kiragasztott 200, a megyei honatyák képeivel ellátott plakáton. Várhatóan ma hasonló plakátokat ragasztanak ki Gyergyószentmiklóson, pénteken pedig Székelyudvarhelyen.
Dankó Éva, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb Hargita megyei vezetője ugyanakkor bejelentette, hogy kedden, a bizalmatlansági indítványról való szavazás napján egy busznyi hargitai szakszervezeti tag utazik a Bukarestbe meghirdetett tüntetésre, s szintén aznapra az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezet figyelmeztető sztrájkot hirdetett meg. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Kovászna megyei elnöke is közölte, a hét végén szeretnének találkozni a megye RMDSZ-es képviselőivel, szenátoraival, ezirányú kérésüket tegnap közölték Tamás Sándorral, a szövetség Kovászna megyei elnökével. Maros megyében mintegy 300 szakszervezeti tag tüntet várhatóan csütörtökön és pénteken a megye PDL-s és RMDSZ-es honatyáinak területi irodája előtt – jelentette be tegnap Călin Orlando Cociş, a CNSLR Frăţia Maros megyei vezetője. Hozzátette: személyesen is megpróbálnak majd a lehető legtöbb képviselővel és szenátorral is beszélni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok