
2010. június 10., 10:242010. június 10., 10:24
A kormány megbuktatását célzó indítvány szerzői szerint a Boc-kabinet által kidolgozott megszorító intézkedések – köztük a közalkalmazotti bérek 25, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése – „aberráltak”, s ezekért a kormányon kívül Traian Băsescu államfő is felelősségre vonható. „A végső felelősség azonban a 471 képviselőé és szenátoré. Valamennyien felelősek a nemzet előtt, azok előtt, akik beléjük vetették bizalmukat. (…) Amikor a nép hangja tisztán kimondja, hogy rossz úton jártok, akkor egyetlen megoldásotok maradt, le kell mondani és haza kell menni” – áll az indítványban.
A szociáldemokraták közlése szerint az 1,4 millió közalkalmazott bérének 25 százalékos csökkentése alkotmányellenes, míg a nyugdíjak 15 százalékos lefaragása mind az 5,7 millió nyugdíjas esetében „visszaélés”, s egyben törvénytelen és alkotmányellenes cselekedet. Számításaik szerint azoknak a családoknak a 60–70 százalékában, ahol legalább az egyik fél a közszférában dolgozik, megélhetési gondok merülnek majd fel, még a mindennapi szükségleteiket sem fogják tudni kielégíteni. Közlésük szerint ez az arány jelen pillanatban 25 százalékos.
A PSD-s honatyák szerint nem a közalkalmazottak jelentik Románia gondját, „a költségvetés rákfenéjét a narancssárga klientúra képezi”. A bizalmatlansági indítvány szerzői ugyanakkor felszólítják a PDL, az RMDSZ, valamint a független honatyákból megalakult UNPR képviselőit, szenátorait, hogy „vágják el ennek az illegitim és kompromittált kormánynak a gordiuszi csomóját”. „Esély nyílik arra, hogy véget érjen a Cotroceni-ből irányított konfliktuskereső és machiavellista politikának, egy ember, illetve személyes projektjei kiszolgálásának” – mutatnak rá az indítványban, amelyről a parlament két házának keddi együttes ülésén szavaznak a honatyák.
Amennyiben a többség igennel szavaz, megbukik a Boc-kormány. Ha azonban az ellenzéknek nem sikerül többséget szereznie – a szociáldemokraták korábbi közlése szerint 20-21 voksra van még szükségük –, akkor sem adják fel, az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Victor Ponta PSD-elnök a bizalmatlansági indítvány szövegének ismertetésekor leszögezte, a szöveg ismertetésekor nem is feltétlenül Emil Boc kormányfőnek kellett volna részt vennie, hanem Traian Băsescunak, aki meghozta a bírált döntéseket. „Egyetlen embernek kellett volna itt lennie, Traian Băsescu államfőnek. Formális, udvariassági gesztus lett volna Emil Boc részvétele, hiszen ezeket a döntéseket Traian Băsescu hozta meg, Boc úr csak egyszerű kivitelező” – fogalmazott a legnagyobb ellenzéki párt elnöke.
Miután a parlament két házának együttes ülésén a romániai reformok fontosságáról értekezett, Emil Boc kormányfővel is találkozott tegnap Jerzy Buzek, az Európai Parlament bukaresti látogatást tevő elnöke. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen leszögezte, hogy néhány évvel a megszorító intézkedések alkalmazását követően mind a hatóságok, mind pedig az egyszerű román állampolgárok büszkék lesznek a lépésre. Kijelentésére – hírügynökségi jelentések szerint – Boc felsóhajtott, s szemét a plafonra szegezve bólogatott. Buzek ugyanakkor leszögezte, válsághelyzetben valamennyi társadalmi partnernek felelősségtudatról kell tanúbizonyosságot tennie.
„Tudatában vagyok, hogy nagyon sok romániai család számára ez egy nehéz periódus, de ugyanakkor meggyőződésem, hogy a megpróbáltatások ideje után siker következik” – fogalmazott az EP elnöke. Jerzy Buzek egyébként parlamenti felszólalásában is úgy vélekedett, hogy a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a „helyes döntéseket”, ha népszerűségük ezáltal csökken a választók körében. Mint hangsúlyozta, Romániának végre kell hajtania a reformokat, mivel a gazdasági válság idején nagyon fontos meghozni a helyes döntéseket még akkor is, ha időnként ezért magas árat kell fizetniük a politikusoknak.
Rámutatott: ugyanezt mondta el néhány nappal ezelőtt Görögországban, és a következő időszakban ezt az üzenetet továbbítja személyesen a gazdasági válság által erőteljesen sújtott Spanyolországnak és Portugáliának is. Buzek emlékeztette a honatyákat arra, hogy tőlük függ a reformintézkedések elfogadása, és arról biztosította őket, hogy az Európai Unió szolidáris lesz Romániával a válság idején is.
A Hargita, Maros, illetve Kovászna megyei szakszervezetek valóságos karavánokat szerveznek az elkövetkező napokban a megyék parlamenti képviselőinek, szenátorainak területi irodáihoz, hogy megpróbálják valamennyiüket rávenni, hogy szavazzák meg a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát, megelőzve ezzel, hogy életbe lépjenek a megszorítások. Az öt országos szakszervezeti tömb Hargita megyei tagjai tegnap plakátkampányba kezdtek, hogy rávegyék az RMDSZ-es honatyákat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pénteken pedig sorra járják a szenátorok, képviselők helyi irodáit, hogy személyesen is próbálják valamennyiüket meggyőzni igazukról.
Szombaton 12 órára pedig a prefektúra székházában nyilvános vitára várják a szakszervezetiek a szövetségi honatyákat. „Mi választottunk meg, most ti döntötök életünkről vagy halálunkról! Szavazzatok a nyugdíjak, fizetések szinten tartása mellett! Ne voksoljatok ellenünk! Szavazzátok meg a bizalmatlansági indítványt! A koncot vagy a népet választjátok?” – áll a tegnap Csíkszeredában kiragasztott 200, a megyei honatyák képeivel ellátott plakáton. Várhatóan ma hasonló plakátokat ragasztanak ki Gyergyószentmiklóson, pénteken pedig Székelyudvarhelyen.
Dankó Éva, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb Hargita megyei vezetője ugyanakkor bejelentette, hogy kedden, a bizalmatlansági indítványról való szavazás napján egy busznyi hargitai szakszervezeti tag utazik a Bukarestbe meghirdetett tüntetésre, s szintén aznapra az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezet figyelmeztető sztrájkot hirdetett meg. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Kovászna megyei elnöke is közölte, a hét végén szeretnének találkozni a megye RMDSZ-es képviselőivel, szenátoraival, ezirányú kérésüket tegnap közölték Tamás Sándorral, a szövetség Kovászna megyei elnökével. Maros megyében mintegy 300 szakszervezeti tag tüntet várhatóan csütörtökön és pénteken a megye PDL-s és RMDSZ-es honatyáinak területi irodája előtt – jelentette be tegnap Călin Orlando Cociş, a CNSLR Frăţia Maros megyei vezetője. Hozzátette: személyesen is megpróbálnak majd a lehető legtöbb képviselővel és szenátorral is beszélni.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.