A bankok járnak jól

A bankok egy kézzel adnak, és hárommal vesznek el címmel közölt hétfői lapszámában tényfeltáró cikket az Adevărul című országos napilap arról, hogy a Romániában működő pénzintézetek túlzottan magas kamatot kérnek a hitelek után, miközben a letétek után adott kamat alig éri el ennek a számaránynak a harmadát. “Az elmúlt időszakban a hitelintézetek azzal dicsekednek, hogy egyre nagyobb haszonnál jár, ha a megtakarított pénzed náluk helyezed letétbe. Azt azonban elfelejtik közölni, hogy a hitelkamatok is egyre magasabbak” – fogalmaz a cikk szerzője. Egyes bankok esetében már olyan magasra ugrottak a kölcsönök után kért havi törlesztőrészletek a magas kamatláb miatt, hogy a lakosság számottevő része nem engedheti meg magának, hogy legalább egy fogyasztási hitelt igényelhessen.

Az teljesen természetes, hogy a hitelek kamatja magasabb legyen, mint a letéteké, hisz ebből él a bank – szögezi le a cikk szerzője –, ám a kettő közötti különbség feltűnően nagy lett az elmúlt időszakban: egyes bankok esetében akkor háromszoros is lehet a különbség.

Erre a diszkrepanciára az elmúlt időben a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselői is felhívták a figyelmet. Felszólításukra azonban a kereskedelmi bankok vezetői a megváltozott piaci körülményekkel indokolták a különbség-eltolódást. “A bankok arra hivatkoznak, hogy megváltoztak a piaci körülmények. Kérdem én, melyek azok a körülmények, amelyek oly annyira megváltoztak, hogy ilyen változást tegyenek szükségessé?” – nyilatkozta a napokban Adrian Vasilescu, a jegybank elnöki tanácsosa.

Tények górcső alatt

Hogy kiderítsék, egyes bankok esetében mekkora a különbség a hitel után kért és a letétek után nyújtott kamatok között, az Adevărul újságírója két konstrukciót hasonlított össze. Megvizsgálta, hogy mennyi az egy évre lekötött letétek esetében a kamat és mennyi a tényleges éves kamat az öt évre igényelt, 20 ezer lej értékű fogyasztási hitel esetében. Az ingatlanvásárlási hitelt azért nem vették számításba, mert a jelzáloghitelek összességében is alig 15 százalékot tesznek ki.

Mint az adatok rámutatnak, sok esetben a két kamatláb közötti különbség meghaladja a 20 százalékpontot is. Ebbe a kategóriába tartozik a Bancpost, a Piraeus Bank, valamint a Raiffeisen Bank. Több mint tizennyolc százalékpontos különbség van a Transilvania Bank és az OTP Bank kamatlábai között. A legkisebb eltérés – 4–10 százalékpont – az MKB Romexterra Bank, a Millennium Bank és a Volksbank esetében fedezhető fel.

Még rosszabb a helyzet az euróalapú hitelek és letétek vonatkozásában. Itt a két kamatláb közötti különbség meg is haladja a 20 százalékpontot, továbbá értékében vizsgálva, az euróalapú hitelek költsége több mint ötszöröse is lehet a hitelek után járó kamat összegének.

Konkrét helyzetelemzés

Feltételezzük, hogy a hitelintézet X ügyfele 5 ezer lejt helyez letétbe egy éves lekötéssel, amelyért 12 százalékos kamatot ígér. A letétbe helyezett pénzt Y-nak adja hitelbe, szintén egy éves futamidővel, 34 százalékos kamat fejében. Az egy év vége után a bank 1428 lejt kamatot kap a kölcsön után, míg a letétet elhelyező ügyfelének mindössze 600 lejes kamatot kell nyújtania. Egy egyszerű számítással tehát a hitelintézet 828 lejes profitot regisztrál.