2011. november 10., 09:332011. november 10., 09:33
„Az érintetteket más ágazatokba, ipari vagy szolgáltatói szektorokba kellene átirányítani, amellett pedig vidéki és kisvárosi infrastrukturális befektetéseket segítő reformokat, adórendszereket kell kidolgozni, ezek ugyanis elősegítenék a mobilitást” – vélekedett a szakember. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) gazdasági igazgatója ugyanakkor hozzátette: a vidéki társadalom a minőségi oktatás hiányában szenved, a falvak évek óta az oktatási és egészségügyi rendszer maradványaival kénytelenek megelégedni.
Lazea szerint megoldást jelentene, ha az állami egyetemek ingyenes helyeket tartanának fenn a vidéki diákok számára, akiket egyúttal arra köteleznének, hogy tanulmányaik befejezése után szülőfalujukban folytassák szakmai tevékenységüket, ellenkező esetben utólag fizetnék ki a tandíjat az oktatási intézménynek.
„Egyetértek az UniCredit szakemberével: az ország mintegy harmada alig járul hozzá a GDP-hez. A lakosság száma megfelelő lenne gazdasági növekedés szempontjából, az emberi tőke minősége azonban lényeges kívánnivalót hagy maga után. Közel állunk ahhoz, hogy elbaltázzunk egyet a kevés lehetőség közül, amely hozzájárulhat a GDP növekedéséhez” – hangsúlyozta a BNR munkatársa. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen gazdasági igazgatója bemutatta az Eurostat azon előrejelzését is, amely szerint Románia népessége 2060-ra az eurózóna átlaga alá fog csökkeni.
Az elemzők többsége ugyanakkor úgy gondolja, gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen az európai alapok lehívása, elsősorban a külföldi befektetések egyre csökkenő száma miatt. Adrian Mitroi, az MKB Romexterra stratégiai igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: az európai alapok – jellegükből adódóan – nem jelentenek lényegi tényezőt a növekedés szempontjából, ezek lehívása legfeljebb bizonyos előnyökkel járhat. A szakember szerint a nagyobb infrastrukturális befektetéseket EU-s pénzek és bankkölcsönök helyett kötvénykibocsátásokból kellene finanszírozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Látogatottsági adatok