A vállalkozások jövőjéről beszélgettek a Kolozsvári Magyar Napokon

Mit mondta, az SZVESZ megalapításának ötlete elsősorban abból a felismerésből született, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei cégeknek és vállalatoknak egyszerűen nincs tudomásuk egymás létezéséről. Az együttműködés elsősorban a tevékenységi területek összekapcsolásában mutatkozik meg, a szövetség azt szeretné megakadályozni, hogy a helyi vállalatok külföldről vagy az ország távol eső régióiból vásároljanak olyan termékeket, amelyeket a közvetlen közelükben is beszerezhetnek – részletezte Lukács László. Az ügyvezető igazgató elmondta: a szövetségnek jelenleg 450 tagja van, ám mindenkivel szemben nyitottak, és további cégek jelentkezését várják. Nemrég egy kifejezetten a Székelyföld számára készített pénznem nyomtatását is kezdeményezték, ám a hazai törvények nem adnak erre lehetőséget. Ehelyett a térségben kiadandó ételjegyek, illetve utalványok kiadását vették tervbe, ez ugyanis jelentős pluszbevételt jelentene a régiónak.

A Kereskedelmi kamarák és vállalkozói szövetségek szerepe című előadáson a közönség a 160 éves Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) is megismerkedhetett. Kovács Áron, a BKIK nemzetközi osztályának vezetője a rövid történelmi áttekintést követően a kamara jelenlegi elfoglaltságaira tért ki. A BKIK-nak három fontosabb tevékenységi köre van: az érdekérvényesítés mellett érdek-képviseleti és gazdaságfejlesztési feladatokat lát el. „A nemzetgazdasági minisztérium egyébként a nyár folyamán állítja össze az új kamaratörvényt, amelyet várhatóan ősszel hoznak nyilvánosságra. Az új törvény nagyobb hatáskörrel ruházza fel a kamarát, amelynek így a felelőssége is növekszik majd” – tudtuk meg Kovács Árontól.

Az osztályvezető a tavaly létrehozott Duna Menti Kamarák Szövetségének legfőbb célját is meghatározta. „A szövetség – eltörölve a határokat – a különböző államok kereskedelmi kamaráinak tevékenységét kívánja összehangolni” – ecsetelte Kovács Áron, aki arról is tájékoztatta erdélyi kollégáit, hogy a BKIK szeretné még szorosabbra fűzni a kapcsolatot az erdélyi kamarákkal és vállalkozásokkal.

Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója szintén a két ország közötti együttműködésről beszélt. Az öt éve Kolozsváron megalakult kamara a romániai és magyarországi vállalkozásokat kapcsolja össze, elsődleges célja, hogy az egyes vállalatok másik országban történő tevékenységeit segítse. A részt vevő vállalkozók emellett koncentrált pályázati lehetőségeket is kapnak, s mindez hozzájárul versenyképességük növeléséhez. Kerekes Sándor hangsúlyozta: a vezetőségben mindkét ország képviselteti magát, a tagokat tekintve pedig szintén fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar cégek.

Az igazgató elmondása szerint Románia versenyképessége az utóbbi két évben folyamatosan romlott, ennek oka leginkább a jövőbe való beruházások elmaradása. „A hosszútávú versenyképességet a jövőt építő gazdaságpolitika hozza létre” – mutatott rá Kerekes Sándor, majd hozzátette: léteznek bevált stratégiák ennek megvalósítására. Ez lehet például az alternatívenergia-felhasználás, a „rejtett bajnokok”, azaz a kis vállalkozások felkarolása és az ezek között létrejövő együttműködés támogatása.
A kis cégek nem tudnak egyedül megmaradni az európai piacon, ezért kell mindenképpen szövetségekbe tömörülniük – zárta le a beszélgetést Lukács László.