Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

Az Európai Bizottság azt ajánlotta a borászoknak, hogy bizonyos támogatás fejében a bort ki lehessen főzni szesznek, de a szubvenció nem akkora, hogy az megérje a legtöbb uniós ország borászainak. Hangsúlyosabb segítség azonban a tárolókapacitásokra igényelhető támogatás: az eladhatatlan élelmiszereket uniós pénzen hűtőházakban lehet tárolni, amíg csökken a piac telítettsége.

– A bevett gyakorlat mégis az, hogy a nagy nyugat-európai termelők dömpingáron terítik az egységes uniós piacon termékeiket, ami sokat árt a kelet-európai – elsősorban a romániai – gazdáknak. Hogyan lehetne ezt kivédeni?

– Az igazság valahol középúton van. Amikor egy országban a mezőgazdaság szervezettségi foka nagyon alacsony, akkor az érdekképviselet is gyenge. A gazdákat csak erős mezőgazdasági szervezetek tudják uniós szinten képviselni, ezen a területen romániai tevékenység alig látszik. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) – amit együttesen COPA-COGECA érdekvédelmi szervezetként szoktunk emlegetni – öt év óta kéri Romániát, hogy fizesse ki éves tagdíját. Vajon milyen esélye van ilyen körülmények között a romániai gazda-érdekvédelemnek, hogy Brüsszelben vagy más európai fővárosban hallassa a hangját? A gyenge agrárszervezettségével és még gyengébb gazda-érdekvédelmével magyarázható, hogy Románia képtelen érvényesíteni érdekeit az európai uniós agrárpiacon.

– Az Európai Bizottság május hetedikétől igen jelentős uniós támogatást nyújt a húsok tárolására. Románia – ahol alig vannak hűtőházak – mit tud ebből a támogatásból lehívni?

– Végre el kéne kezdeni a hűtőházak építését. De ezzel visszakanyarodunk a Romániában kevésbé népszerű szövetkezeti rendszer fontosságára. Tudniillik ezeket a támogatásokat sehol az Európai Unióban nem hívhatja le egymagában a termelő.

A közös európai uniós agrárpolitika sehol nem arról szól, hogy a kistermelőket egyenként jólétben tartsa. Az egységes uniós piacon eleve csak azon országok gazdatársadalmai lehetnek sikeresek, amelyek tökélyre vitték vagy viszik a szövetkezeti rendszert. Románia számára sincs más út.

– Hosszú évek óta Erdélyben is sok szó esik a mezőgazdasági szövetkezetek fontosságáról. Vannak pozitív példák, de a jól működő szövetkezetek továbbra is fehér hollónak számítanak. Ön szerint mikor lesz átfogó és ütőképes szövetkezeti rendszerünk?

– Amikor a gazdák szintjén bekövetkezik a gyökeres szemléletváltás, ezt ugyanis fentről, erős kormányzati szerepvállalással nem lehet megoldani. Senki nem akar kényszerszövetkezetesítést. Demokratikus körülmények között – ahol a magántulajdon szent – ilyesmit nem lehet erőből kivitelezni. Az államnak viszont törvényalkotó szerepe van, és szabályozhatja, hogyan nézzen ki az a bizonyos szövetkezeti rendszer.

Lehet persze nosztalgiázni az önellátó, a család szükségleteit fedező kisgazdaságokról, de ezek a „túlélési farmok” a szegénységet termelik újra.

– Az európai uniós költségvetés következő hétéves ciklusának vitáit derékba törte a koronavírus-járvány. A legnagyobb ellentétek a mezőgazdasági szektor támogatása körül alakultak ki. Ön szerint át lehet-e hidalni a különböző országok közötti nézetkülönbségeket?

– Decemberben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy számára a klímaváltozás elleni fellépés az abszolút prioritás, aminek a mezőgazdaságra is óriási hatása lesz. Ennek az új trendnek rendelik alá a teljes pénzügyi támogatási keretet. A bejelentés tovább mélyítette a tagországok közötti érdekellentéteket. Ha csak Románia és Hollandia példáját vesszük szemügyre – mindkét ország a mezőgazdasági termelésben érdekelt –, óriási különbségek vannak közöttük.

A nézeteltérések áthidalása érdekében az Európai Bizottság előlépett egy újdonsággal a mezőgazdasági szektor számára, amelyet hét évvel ezelőtt, 2014-ben vezettek be a kohéziós politika területén. Lényege, hogy az Európai Unió megszabja az irányvonalakat, de a konkrét megvalósítást a tagállamokra bízza. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság területén több döntés születne Bukarestben, mint az elmúlt hétéves ciklus során. A mezőgazdasági szaktárca dönthetne a terméktámogatások és a különböző programok finanszírozásáról is. Azt még nem lehet tudni, hogy ez az elképzelés megvalósul-e, mert a járvány miatt az EB visszavonta javaslatát, de minden valószínűség szerint május végéig az újabb csomag részletei is kiderülnek, hiszen sürgető a leendő ciklus költségvetésének elfogadása.

– Az Európai Bizottság korábbi agrárjavaslata mennyire lenne előnyös a kelet-európai országok – közöttük Románia – számára, amennyiben azt az Európai Parlament elfogadja?

– Kérdés, hogy Románia esetében Bukarest milyen stratégiai fejlesztési tervet dolgoz ki. Jó volna, ha ezzel kapcsolatban a magyar érdekvédelmi szervezetek is hallatnák hangjukat. Már tavaly jeleztem a mezőgazdasággal foglalkozó erdélyi magyar érdekvédelmi vezetőknek, hogy hangsúlyosabb bukaresti képviseletre kell felkészülni. A mezőgazdasági területalapú támogatások kissé nőnek, ugyanakkor a vidékfejlesztésre valamivel kevesebb pénz jutna. Románia esetében az a nagy gond, hogy a vírusjárvány előtt sem volt gyakori vendég Brüsszelben a román agrártárca vezetősége. Sokkal hangsúlyosabb mezőgazdasági lobbira volna szüksége az országnak.