Nem nagy különbség. Az Electrica egyetemes szolgáltatói ára alig magasabb a legolcsóbb ajánlatánál
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nincs olyan árkilengés vagy túlkapás, ami indokolttá tenné, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson a villanyáram-szolgáltatók ellen az energiapiaci liberalizációt követően alkalmazott áraik miatt – mondta el lapunknak Gyerkó László, a versenyhivatal tagja.
2021. március 04., 16:192021. március 04., 16:19
2021. szeptember 10., 12:102021. szeptember 10., 12:10
Jelentős is lehet a különbség az egyetemes szolgáltatói egységár és a villanyáram-szolgáltatók legkedvezőbb szabadpiaci árajánlata között az energiapiac januári árliberalizációját követően – közölte a Versenytanács Nicolae Giugea nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő hivatalos megkeresésére. A honatya az energiaszolgáltatók ajánlataiba foglalt „megtévesztő záradékok” kapcsán kérdezte a szakhatóságot.
Válaszában a Versenytanács jelezte, megvizsgálták az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító alkalmazásában szereplő ajánlatokat, és összevetették az egyetemes szolgáltatói egységárat a szabadpiaci ajánlatokkal. Ebből az előzetes elemzésből pedig arra derült fény, hogy például
A versenyhatóság szerint különben az összes szolgáltatónak vannak olyan szabadpiaci ajánlatai, amelyekben az egyetemes szolgáltatói egységárral nagyjából megegyező vagy annál magasabb árszintek szerepelnek.
A Versenytanács az árak vizsgálata nyomán nem indított kivizsgálást, mivel úgy értékelték, hogy az árkilengés nem kirívó, nem történtek túlkapások az energiapiacon – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a testület tagjától. Mint a szakember a Krónika kérdésére elmondta, a liberalizáció kapcsán figyelték a piac alakulását, az elemzésük rámutat, hogy
„Ha megállapítjuk, hogy sok vagy kevés a 16 százalékos különbség, azt jelentené, hogy beavatkozunk az áralakításba, és már nincs szabad verseny. Ha kirívó kilengések vannak, amelyek a piaci mozgással nem magyarázhatók, akkor indul kivizsgálás, ám jelenleg nincs ilyen folyamatban” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, a magasabb egyetemes szolgáltatói ár szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a liberalizálás átmeneti bizonytalanságot eredményezett, ami pluszköltségteherként jelenik meg a szolgáltatóknál, és ami kilengést okozott az árakban.
„A kereskedőknek stabil szerződéseik voltak a fogyasztókkal, előre meg tudták becsülni az éves energiaszükségletet, és leszerződték a mennyiségeket. A liberalizáció következményeként megmozdul a piac, mindenki eldöntheti, melyik szolgáltatóval milyen szerződést köt, tehát
– részletezte Gyerkó László.
Kérdésünkre jelezte ugyanakkor, hogy a Versenytanácsnál jelenleg nincs folyamatos energiaár-monitor, az év elején a liberalizáció folyamatában követték az árak alakulását. Gyerkó László valószínűnek tartja, hogy a földgázárhoz hasonlóan az állandó energiaár-monitort is beindítják, ám erről egyelőre még nincs intézményi döntés.
Több villanyáram-szolgáltatót is megbírságoltak
Kétmillió lejt meghaladó értékben rótt ki pénzbírságot az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) villanyáram-szolgáltatókra az energiapiac január elsejei liberalizációját követően, a fogyasztók bejelentései alapján elrendelt vizsgálatok nyomán megállapított szabálysértések miatt. Az Electrica Furnizare és az E.ON Energie Románia szolgáltatóknak egyenként 400 000 lejes pénzbírságot kell lepengetniük, mivel nem tartották be azt az előírást, ami szerint 15 napon belül ki kell küldeniük a szabadpiaci árajánlataikat a fogyasztóknak, mint ahogy azt a kikötést sem, hogy 5 napon belül meg kell kötni a szerződéseket. Szintén 400 ezer lejes pénzbírságot kapott az Enel Energie és az Enel Energie Muntenia is amiatt, hogy ők sem kötötték meg 5 napon belül a szabadpiaci szerződéseket az érdeklődőkkel. Az ANRE arról tájékoztatott, hogyha lesznek továbbá panaszok esetleges szabálysértésre, akkor folytatják a villanyáram-szolgáltatók ellenőrzését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!