Nem nagy különbség. Az Electrica egyetemes szolgáltatói ára alig magasabb a legolcsóbb ajánlatánál
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nincs olyan árkilengés vagy túlkapás, ami indokolttá tenné, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson a villanyáram-szolgáltatók ellen az energiapiaci liberalizációt követően alkalmazott áraik miatt – mondta el lapunknak Gyerkó László, a versenyhivatal tagja.
2021. március 04., 16:192021. március 04., 16:19
2021. szeptember 10., 12:102021. szeptember 10., 12:10
Jelentős is lehet a különbség az egyetemes szolgáltatói egységár és a villanyáram-szolgáltatók legkedvezőbb szabadpiaci árajánlata között az energiapiac januári árliberalizációját követően – közölte a Versenytanács Nicolae Giugea nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő hivatalos megkeresésére. A honatya az energiaszolgáltatók ajánlataiba foglalt „megtévesztő záradékok” kapcsán kérdezte a szakhatóságot.
Válaszában a Versenytanács jelezte, megvizsgálták az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító alkalmazásában szereplő ajánlatokat, és összevetették az egyetemes szolgáltatói egységárat a szabadpiaci ajánlatokkal. Ebből az előzetes elemzésből pedig arra derült fény, hogy például
A versenyhatóság szerint különben az összes szolgáltatónak vannak olyan szabadpiaci ajánlatai, amelyekben az egyetemes szolgáltatói egységárral nagyjából megegyező vagy annál magasabb árszintek szerepelnek.
A Versenytanács az árak vizsgálata nyomán nem indított kivizsgálást, mivel úgy értékelték, hogy az árkilengés nem kirívó, nem történtek túlkapások az energiapiacon – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a testület tagjától. Mint a szakember a Krónika kérdésére elmondta, a liberalizáció kapcsán figyelték a piac alakulását, az elemzésük rámutat, hogy
„Ha megállapítjuk, hogy sok vagy kevés a 16 százalékos különbség, azt jelentené, hogy beavatkozunk az áralakításba, és már nincs szabad verseny. Ha kirívó kilengések vannak, amelyek a piaci mozgással nem magyarázhatók, akkor indul kivizsgálás, ám jelenleg nincs ilyen folyamatban” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, a magasabb egyetemes szolgáltatói ár szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a liberalizálás átmeneti bizonytalanságot eredményezett, ami pluszköltségteherként jelenik meg a szolgáltatóknál, és ami kilengést okozott az árakban.
„A kereskedőknek stabil szerződéseik voltak a fogyasztókkal, előre meg tudták becsülni az éves energiaszükségletet, és leszerződték a mennyiségeket. A liberalizáció következményeként megmozdul a piac, mindenki eldöntheti, melyik szolgáltatóval milyen szerződést köt, tehát
– részletezte Gyerkó László.
Kérdésünkre jelezte ugyanakkor, hogy a Versenytanácsnál jelenleg nincs folyamatos energiaár-monitor, az év elején a liberalizáció folyamatában követték az árak alakulását. Gyerkó László valószínűnek tartja, hogy a földgázárhoz hasonlóan az állandó energiaár-monitort is beindítják, ám erről egyelőre még nincs intézményi döntés.
Több villanyáram-szolgáltatót is megbírságoltak
Kétmillió lejt meghaladó értékben rótt ki pénzbírságot az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) villanyáram-szolgáltatókra az energiapiac január elsejei liberalizációját követően, a fogyasztók bejelentései alapján elrendelt vizsgálatok nyomán megállapított szabálysértések miatt. Az Electrica Furnizare és az E.ON Energie Románia szolgáltatóknak egyenként 400 000 lejes pénzbírságot kell lepengetniük, mivel nem tartották be azt az előírást, ami szerint 15 napon belül ki kell küldeniük a szabadpiaci árajánlataikat a fogyasztóknak, mint ahogy azt a kikötést sem, hogy 5 napon belül meg kell kötni a szerződéseket. Szintén 400 ezer lejes pénzbírságot kapott az Enel Energie és az Enel Energie Muntenia is amiatt, hogy ők sem kötötték meg 5 napon belül a szabadpiaci szerződéseket az érdeklődőkkel. Az ANRE arról tájékoztatott, hogyha lesznek továbbá panaszok esetleges szabálysértésre, akkor folytatják a villanyáram-szolgáltatók ellenőrzését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!