
Nem nagy különbség. Az Electrica egyetemes szolgáltatói ára alig magasabb a legolcsóbb ajánlatánál
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nincs olyan árkilengés vagy túlkapás, ami indokolttá tenné, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson a villanyáram-szolgáltatók ellen az energiapiaci liberalizációt követően alkalmazott áraik miatt – mondta el lapunknak Gyerkó László, a versenyhivatal tagja.
2021. március 04., 16:192021. március 04., 16:19
2021. szeptember 10., 12:102021. szeptember 10., 12:10
Jelentős is lehet a különbség az egyetemes szolgáltatói egységár és a villanyáram-szolgáltatók legkedvezőbb szabadpiaci árajánlata között az energiapiac januári árliberalizációját követően – közölte a Versenytanács Nicolae Giugea nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő hivatalos megkeresésére. A honatya az energiaszolgáltatók ajánlataiba foglalt „megtévesztő záradékok” kapcsán kérdezte a szakhatóságot.
Válaszában a Versenytanács jelezte, megvizsgálták az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító alkalmazásában szereplő ajánlatokat, és összevetették az egyetemes szolgáltatói egységárat a szabadpiaci ajánlatokkal. Ebből az előzetes elemzésből pedig arra derült fény, hogy például
A versenyhatóság szerint különben az összes szolgáltatónak vannak olyan szabadpiaci ajánlatai, amelyekben az egyetemes szolgáltatói egységárral nagyjából megegyező vagy annál magasabb árszintek szerepelnek.
A Versenytanács az árak vizsgálata nyomán nem indított kivizsgálást, mivel úgy értékelték, hogy az árkilengés nem kirívó, nem történtek túlkapások az energiapiacon – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a testület tagjától. Mint a szakember a Krónika kérdésére elmondta, a liberalizáció kapcsán figyelték a piac alakulását, az elemzésük rámutat, hogy
„Ha megállapítjuk, hogy sok vagy kevés a 16 százalékos különbség, azt jelentené, hogy beavatkozunk az áralakításba, és már nincs szabad verseny. Ha kirívó kilengések vannak, amelyek a piaci mozgással nem magyarázhatók, akkor indul kivizsgálás, ám jelenleg nincs ilyen folyamatban” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, a magasabb egyetemes szolgáltatói ár szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a liberalizálás átmeneti bizonytalanságot eredményezett, ami pluszköltségteherként jelenik meg a szolgáltatóknál, és ami kilengést okozott az árakban.
„A kereskedőknek stabil szerződéseik voltak a fogyasztókkal, előre meg tudták becsülni az éves energiaszükségletet, és leszerződték a mennyiségeket. A liberalizáció következményeként megmozdul a piac, mindenki eldöntheti, melyik szolgáltatóval milyen szerződést köt, tehát
– részletezte Gyerkó László.
Kérdésünkre jelezte ugyanakkor, hogy a Versenytanácsnál jelenleg nincs folyamatos energiaár-monitor, az év elején a liberalizáció folyamatában követték az árak alakulását. Gyerkó László valószínűnek tartja, hogy a földgázárhoz hasonlóan az állandó energiaár-monitort is beindítják, ám erről egyelőre még nincs intézményi döntés.
Több villanyáram-szolgáltatót is megbírságoltak
Kétmillió lejt meghaladó értékben rótt ki pénzbírságot az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) villanyáram-szolgáltatókra az energiapiac január elsejei liberalizációját követően, a fogyasztók bejelentései alapján elrendelt vizsgálatok nyomán megállapított szabálysértések miatt. Az Electrica Furnizare és az E.ON Energie Románia szolgáltatóknak egyenként 400 000 lejes pénzbírságot kell lepengetniük, mivel nem tartották be azt az előírást, ami szerint 15 napon belül ki kell küldeniük a szabadpiaci árajánlataikat a fogyasztóknak, mint ahogy azt a kikötést sem, hogy 5 napon belül meg kell kötni a szerződéseket. Szintén 400 ezer lejes pénzbírságot kapott az Enel Energie és az Enel Energie Muntenia is amiatt, hogy ők sem kötötték meg 5 napon belül a szabadpiaci szerződéseket az érdeklődőkkel. Az ANRE arról tájékoztatott, hogyha lesznek továbbá panaszok esetleges szabálysértésre, akkor folytatják a villanyáram-szolgáltatók ellenőrzését.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!