Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól híres Borszék számára
Fotó: Bálint Eszter
Helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az természetes, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált – értékelt a Krónika megkeresésére Mik József, a székelyföldi fürdőváros polgármestere, amikor a Klaus Iohannis államfő aláírására váró jogszabály kapcsán kérdeztük, ami szerint helyben marad az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 80 százaléka. A többletbevételeket fejlesztésre kívánják fordítani.
2020. november 10., 07:022020. november 10., 07:02
Európa ásványvízforrásainak egynegyede a Székelyföldön található, ám eddig nem lehetett a helyi közösség fejlődését erre alapozni, mivel a kitermelés után befizetett illeték befolyt az államkasszába. Ezen a helyzeten változtat a bányatörvény módosítása, amely alapján
A jogszabályt még ki kell hirdetnie az államfőnek, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól és palackozott ásványvizeiről híres Hargita megyei Borszéken – mutatott rá a Krónika megkeresésére Mik József polgármester. Ez pedig tetemes összeg, ha abból indulunk ki, hogy jelenleg az önkormányzat saját jövedelme – vagyis ami befolyik a helyi adókból és illetékekből, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztásából – évi 6,6 millió lejre rúg. Ha ehhez még hozzájön évi négymillió lej,
„Nem úgy állunk, hogy az ölünkbe hullt egy összeg, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Minden lejnek megvan a helye. Most írtunk alá egy ötmillió euró értékű nagy integrált pályázatot, ennek az önrésze kétmillió euró” – részletezte a székelyföldi fürdőváros elöljárója.
Mik József úgy értékeli, a törvénymódosítással helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az rendben, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált.
– húzta alá Mik József. Meglátása szerint az ásványvíz-kitermelő és -palackozó vállalat is közvetlenül megtapasztalja majd a befizetett illeték hasznát. A kitermelt ásványvíz köbméterére mindenképpen be kell fizetnie a négy euró illetéket, ám ha ennek egy része helyben marad, a vállalat és az alkalmazottai is nyernek például a jobb infrastruktúrával.
A polgármester felidézte, a bányatörvény módosítása folyamatosan téma volt, ő 2008 óta polgármester, és azóta próbálkozott az RMDSZ, hogy helyben maradjon az ásványvíz-kitermelés után befizetett illeték egy része.
Fotó: Bálint Eszter
„Most először érezhetik a Székelyföld lakói, hogy nyernek a lábuk alatt lévő természeti kincsekből. Hosszú évek munkája és vitája van a háttérben” – értékelt a törvénymódosítás kapcsán a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítják az illeték megyénél maradó 35 százalékát nem válaszolt, viszont a parlamenti részvétel és a december 6-ai választások fontosságát részletezte. Arra is kitért, hogy
Mint kifejtette, abban bízik, hogy ha nem is az elvárt ütemben, de egyre inkább sikerül megreformálni a pénzügyi rendszert. „Nem szeretnék arra gondolni, hogy a kormányzat igyekszik kihátrálni a finanszírozási kötelezettségei alól. Például az állam kötelessége ellátni a szociálisan rászorulókat, nem háríthat mindent az önkormányzatokra, alapvető alkotmányos jogokról van szó, melyek nem függhetnek a megyék gazdasági teljesítményétől” – mondta Borboly Csaba.
Amint arról korábban beszámoltunk,
Az államnak csak 20 százalékot kell befizetni az eddigi 100 százalék helyett. Mint Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a módosító javaslat egyik kidolgozója korábban emlékeztetett, a Székelyföldön több mint 2000 borvízforrás van, Romániában az évente palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele a Székelyföldről származik.
Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás