Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
2017. augusztus 29., 11:022017. augusztus 29., 11:02
2017. augusztus 29., 11:022017. augusztus 29., 11:02
Az ásványvíz-palackozás utáni haszonnak csak töredékei maradnak a helyieknél, holott az iparágból származó nyereségnek a térség fejlődését kellene szolgálnia – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétvégén lezajlott, Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencián.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ képviselőivel már több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen.
– fejtette ki a tanácselnök.
Fotó: Pál Árpád
Tamás Sándor rámutatott,
Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon, a Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található.
„Ez a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék.
– részletezte. Az elöljáró arra kérte a konferencián résztvevő szakembereket, hogy vizsgálják, kutassák a vizek, mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki saját módszereket, „állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot”.
Fotó: Pál Árpád
Az említett törvénymódosító javaslatot egyébként évek óta odázzák – mutatott rá Fejér László Ödön háromszéki szenátor, aki meg is jegyezte:
„Az RMDSZ a 6,5 százalékával nem tudja átvinni ezt a módosítást, több ízben tárgyaltunk erről a szociáldemokratákkal, de nem jutottunk dűlőre. Nem adjuk fel: ahányszor alkalom adódik, mindig elővesszük a tervezetet” – részletezte a politikus.
Továbbá rámutatott, a bányatörvényt minden évben valaki meg akarja változtatni, ilyenkor hozakodnak elő a javaslatukkal, hogy az ásványvíz bányailletékének 50 százaléka maradjon helyben, az önkormányzatoknál.
„Azért nem akarják módosítani a bányatörvényt, mert még mindig tisztázatlan, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű.
Ez a decentralizáció egy fontos lépése lehetne, ám valószínű, hogy csak alkotmánymódosítással lehet rendezni” – mondta Fejér László Ödön. Szerinte az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Enyhén csökkentek a hitelkamatok, mérséklődött a lakásárak emelkedése, a nettó átlagbér pedig éves szinten 5,5%-kal nőtt – ezzel magyarázható, hogy a lakosságot sújtó számos anyagi megterhelés ellenére 2026-ban elérhetők maradtak a lakáshitelek.
A technológiai cégek vezetői megállapodtak a mesterséges intelligenciára (MI, AI) vonatkozó önkéntes szabványok kidolgozásában – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, miután kedden a Fehér Házban találkozott az iparág legfontosabb vezetőjével.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26 kilométeres szakaszán Románia nemzeti ünnepén, december 1-jén nyílik meg a forgalom – jelentette be Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Indítsák újra a vonatokat Kolozsvár és Kissebes között a 2027-es új menetrendben – követeli a Pro Infrastruktúra Egyesület a közlekedési minisztériumtól és a Román Vasúttársaságtól (CFR).
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
Az Európai Unión kívülről érkező, 150 euró alatti értékű csomagokra kivetett „Temu-adó” több mint 60 millió euró bevételt hozott a költségvetésnek – jelentette be Cristian Pelivan, a Romániai Webáruházak Egyesületének (ARMO) ügyvezető igazgatója.
Új fejezetéhez érkezett a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) körüli botrány: a Versenytanács elküldte a megbírságolt bankoknak a döntés indoklását. A pénzintézeteknek 30 napjuk van a döntés bírósági megtámadására.
Már jövő év elejétől emelkedhetnek a nyugdíjak – jelentette ki Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!