Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
2017. augusztus 29., 11:022017. augusztus 29., 11:02
Az ásványvíz-palackozás utáni haszonnak csak töredékei maradnak a helyieknél, holott az iparágból származó nyereségnek a térség fejlődését kellene szolgálnia – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétvégén lezajlott, Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencián.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ képviselőivel már több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen.
– fejtette ki a tanácselnök.
Fotó: Pál Árpád
Tamás Sándor rámutatott,
Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon, a Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található.
„Ez a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék.
– részletezte. Az elöljáró arra kérte a konferencián résztvevő szakembereket, hogy vizsgálják, kutassák a vizek, mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki saját módszereket, „állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot”.
Fotó: Pál Árpád
Az említett törvénymódosító javaslatot egyébként évek óta odázzák – mutatott rá Fejér László Ödön háromszéki szenátor, aki meg is jegyezte:
„Az RMDSZ a 6,5 százalékával nem tudja átvinni ezt a módosítást, több ízben tárgyaltunk erről a szociáldemokratákkal, de nem jutottunk dűlőre. Nem adjuk fel: ahányszor alkalom adódik, mindig elővesszük a tervezetet” – részletezte a politikus.
Továbbá rámutatott, a bányatörvényt minden évben valaki meg akarja változtatni, ilyenkor hozakodnak elő a javaslatukkal, hogy az ásványvíz bányailletékének 50 százaléka maradjon helyben, az önkormányzatoknál.
„Azért nem akarják módosítani a bányatörvényt, mert még mindig tisztázatlan, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű.
Ez a decentralizáció egy fontos lépése lehetne, ám valószínű, hogy csak alkotmánymódosítással lehet rendezni” – mondta Fejér László Ödön. Szerinte az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!