A nemzetközi megmozdulások mellett több romániai városban is ACTA-ellenes utcai tüntetéseket szerveznek szombaton, a megmozdulásokat a Facebook közösségi portálon hirdették meg a szervezők. Legtöbben Bukarestben jelezték részvételi szándékukat, a Facebook szerint a fővárosban közel 33 ezren fognak felvonulni a kereskedelmi megállapodás ellen. A sorban Kolozsvár következik, ahol mintegy 23 ezer személy készül a február 11-i utcai tüntetésre, Temesváron pedig 10 ezren ellenzik a megállapodást. A brassói akcióhoz közel 4 ezren, a nagyváradihoz 3 ezren csatlakoztak, Aradon és Nagybányán valamivel kevesebb, mint 2000 személy vesz részt a tiltakozáson. Marosvásárhelyen csütörtökig több mint 700-an jelentkeztek az akcióra.
Az utcai tüntetések mellett egy másik internetes megmozdulás arra buzdítja a résztvevőket, hogy elektronikusan küldjenek elmarasztaló levelet az Európai Parlament azon romániai képviselőinek, akik 2010 novemberében az ACTA mellett adták le voksukat. Két évvel ezelőtt igennel szavazott többek között Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő is, aki lapunk megkeresésére elmondta: az Európai Néppárt tagjai megszavazták az előterjesztést, ugyanakkor azonban arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy a következő időszakban szervezze meg az állampolgárok széles körű tájékoztatását, illetve biztosítsa az átfogó, globális méretű vitát a dokumentumra vonatkozóan.
„Noha a 2 év alatt több tanulmány és felmérés is született a témában, sem a bizottság, sem az egyes kormányok nem végezték el azt a teendőt, amelyre akkor ígéretet kaptunk, a tájékoztatás hanyagolása pedig teljes mértékben elfogadhatatlan. Emellett úgy gondolom, hogy az utóbbi években olyannyira felgyorsult a társadalom fejlődése, az információhoz való hozzáférés lehetősége, hogy semmiképpen nem lenne helyes, ha a kormányok beleszólnának az állampolgárok ilyen jellegű tevékenységeibe” – fogalmazott a Krónikának Winkler. Hangsúlyozta: az európai parlamenti képviselők nehéz helyzettel állnak szemben, a júniusban esedékes szavazáson ugyanis mindössze két dolgot tehetnek – igennel vagy nemmel szavaznak, arra pedig nincs lehetőségük, hogy módosító javaslatot tegyenek, illetve kifejtsék egyéni meglátásukat az ACTA-val kapcsolatban.
„Nyilvánvaló például, hogy azok a diákok – középiskolától kezdve az egyetemig –, akik tudományos dolgozatot töltenek le az internetről, és egyéni munkaként mutatják be azokat, törvénytelenül járnak el, kérdés azonban, hogy őket milyen mértékben kell majd büntetni. A hasonló esetek miatt komplikált az ügy, a postafiókomba érkező levelekből is kitűnik: az emberek egyetértenek a megállapodás jogosultságával, azonban nem tudják elfogadni, hogy ennek következtében személyiségi jogaik sérülhetnek” – magyarázta a politikus. Mint mondta, a jelenlegi álláspont szerint valószínűbb, hogy a megállapodás nem fog átmenni a parlamenten, az ACTA visszadobásának következtében azonban évekre tolódnának olyan döntések, amelyek a szerzői jog védelmét szorgalmaznák.
A bukaresti kormány egyébként még január végén közölte: a gazdasági minisztérium nyilvános vitára bocsátja az ACTA szövegét, az pedig, hogy Románia aláírta az egyezményt, még nem jelenti, hogy az automatikusan hatályba is lép, mivel ehhez több eljárásjogi feltételnek is teljesülnie kell, így az Európai Parlamentnek, majd a nemzeti törvényhozásoknak is ratifikálnia kell. „Ha a civil társadalommal és a parlamentben folytatott egyeztetések nyomán arra a következtetésre jutunk, hogy a megállapodást nem kell ratifikálni, akkor nem tesszük meg” – szögezte le akkor Ioana Muntean kormányszóvivő.
Moldován József, a távközlési minisztérium államtitkára a Krónika kérdésére kifejtette: noha a dokumentumnak önmagában van jogosultsága, egyes részletei valóban kifogásolhatóak.
„A kereskedelmi megállapodás egy kategóriába sorolja például a szellemi termékeket eltulajdonító, kalózkodó személyeket azokkal a polgárokkal, akik valamilyen tartalmat osztanak meg az on-line közegben. Úgy gondolom, hogy veszélyeket rejt, ha a hatóságok ugyanúgy kezelik a kétféle eljárást, hiszen az internetet mindannyian elsősorban a megosztásra használjuk. A törvény megalkotásánál mindenképpen figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni a Romániában fennálló helyzetet” – magyarázta az államtitkár.
Hozzátette: jelenleg semmiképpen nem beszélhetünk a felhasználók személyes szabadságának megsértéséről, a dokumentum aláírása ugyanis nem az előírások azonnali hatálybalépését jelenti, hanem feljogosítja a hatóságokat arra, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényeket, illetve új jogszabályokat hozzanak létre. „A dokumentum egyelőre semmin nem változtat, pillanatnyilag minisztériumi kezdeményezés sincs a módosításra – a kezdeményezést először mindenképpen közvitára kell bocsátani, amelynek alapján a későbbiekben kialakulhat az új törvénykezés” – mutatott rá Moldován.
Az ACTA ratifikálása ellen egyébként az RMDSZ platformjaként működő Szabadelvű Kör is tiltakozik, az elnökség közleményben foglalt állást az ügyben. „A Szabadelvű Kör a szellemi alkotások, mint vagyoni értékű javak elismerése mellett, a kreativitásnak és innovációnak mint az emberiség jólétét, szellemi fejlődését, boldogságát meghatározó emberi tulajdonságok és tevékenységek elismerése mellett, a szellemi tulajdon és szerzői jogok védelméért való hatósági fellépés fontosságának elismerése mellett ellenzi az ACTA ratifikálását jelenlegi formájában” – olvasható a Szabadelvű Kör csütörtöki közleményében.
Hasonlóképpen bírálta lapunk megkeresésére az ACTA-t Csibi Magor, a Think Outside the Box (TOTB) projekt kezdeményezője, aki szerint egy alapvetően helyes célkitűzést arra kívánnak a hatóságok használni, hogy korlátozzák az egyéni szabadságjogokat, és bekeményítsék az ellenőrzést. Csibi szerint az alkotókat természetesen mindenképp védeni kell, azonban úgy látja, erre az ACTA a legrosszabb eszköz. „Ilyen formában eltúlzott a szerzőijog-védelem. Az internet lényege éppen a szabad információáramlás. Az ACTA kicsit olyan, mintha valaki úgy próbálná megakadályozni a pletyka terjedését, hogy lehallgatja mindenkinek a telefonját” – összegzett Csibi Magor.
| Az ACTA-ról szóló tárgyalások elindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok voltak. A megállapodás szövegét 11 tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. Az ACTA a hamisított és kalóztermékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult “legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat. Az ACTA kapcsán leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő az államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen on-line szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. |
| Felfüggesztette az ACTA ratifikálását Csehország, Lengyelország és Lettország kormánya. Donald Tusk lengyel miniszterelnök még pénteken közölte: a ratifikációs folyamatot minden bizonnyal nem folytatják 2012 végéig. A kormányfő hétfőn kezdi meg az ACTA-val kapcsolatos konzultációt, a vitára civil szervezeteket, alapítványokat és „minden további érdekeltet” meghívott. Petr Necas cseh miniszterelnök hétfőn közölte: kormánya újra megvizsgálja a kérdéskört, hiszen semmiképpen nem szeretnék, ha a polgári szabadságjogok sérülnének az országban. Daniels Pavluts, Lettország gazdasági minisztere nem is terjesztette a törvényhozás elé a megállapodást. A tárcavezető a bírálatokra és aggályokra hivatkozva konstruktív és értelmes párbeszéd folytatását szorgalmazza. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok