A szabadságjogokat féltik: akár tízezrek is utcára vonulhatnak Romániában az ACTA ellen

A nemzetközi megmozdulások mellett több romániai városban is ACTA-ellenes utcai tüntetéseket szerveznek szombaton, a megmozdulásokat a Facebook közösségi portálon hirdették meg a szervezők. Legtöbben Bukarestben jelezték részvételi szándékukat, a Facebook szerint a fővárosban közel 33 ezren fognak felvonulni a kereskedelmi megállapodás ellen. A sorban Kolozsvár következik, ahol mintegy 23 ezer személy készül a február 11-i utcai tüntetésre, Temesváron pedig 10 ezren ellenzik a megállapodást. A brassói akcióhoz közel 4 ezren, a nagyváradihoz 3 ezren csatlakoztak, Aradon és Nagybányán valamivel kevesebb, mint 2000 személy vesz részt a tiltakozáson. Marosvásárhelyen csütörtökig több mint 700-an jelentkeztek az akcióra.

Winkler: nehéz helyzettel állunk szemben

Az utcai tüntetések mellett egy másik internetes megmozdulás arra buzdítja a résztvevőket, hogy elektronikusan küldjenek elmarasztaló levelet az Európai Parlament azon romániai képviselőinek, akik 2010 novemberében az ACTA mellett adták le voksukat. Két évvel ezelőtt igennel szavazott többek között Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő is, aki lapunk megkeresésére elmondta: az Európai Néppárt tagjai megszavazták az előterjesztést, ugyanakkor azonban arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy a következő időszakban szervezze meg az állampolgárok széles körű tájékoztatását, illetve biztosítsa az átfogó, globális méretű vitát a dokumentumra vonatkozóan.

„Noha a 2 év alatt több tanulmány és felmérés is született a témában, sem a bizottság, sem az egyes kormányok nem végezték el azt a teendőt, amelyre akkor ígéretet kaptunk, a tájékoztatás hanyagolása pedig teljes mértékben elfogadhatatlan. Emellett úgy gondolom, hogy az utóbbi években olyannyira felgyorsult a társadalom fejlődése, az információhoz való hozzáférés lehetősége, hogy semmiképpen nem lenne helyes, ha a kormányok beleszólnának az állampolgárok ilyen jellegű tevékenységeibe” – fogalmazott a Krónikának Winkler. Hangsúlyozta: az európai parlamenti képviselők nehéz helyzettel állnak szemben, a júniusban esedékes szavazáson ugyanis mindössze két dolgot tehetnek – igennel vagy nemmel szavaznak, arra pedig nincs lehetőségük, hogy módosító javaslatot tegyenek, illetve kifejtsék egyéni meglátásukat az ACTA-val kapcsolatban.

„Nyilvánvaló például, hogy azok a diákok – középiskolától kezdve az egyetemig –, akik tudományos dolgozatot töltenek le az internetről, és egyéni munkaként mutatják be azokat, törvénytelenül járnak el, kérdés azonban, hogy őket milyen mértékben kell majd büntetni. A hasonló esetek miatt komplikált az ügy, a postafiókomba érkező levelekből is kitűnik: az emberek egyetértenek a megállapodás jogosultságával, azonban nem tudják elfogadni, hogy ennek következtében személyiségi jogaik sérülhetnek” – magyarázta a politikus. Mint mondta, a jelenlegi álláspont szerint valószínűbb, hogy a megállapodás nem fog átmenni a parlamenten, az ACTA visszadobásának következtében azonban évekre tolódnának olyan döntések, amelyek a szerzői jog védelmét szorgalmaznák.

Az aláírás nem jelent
hatálybalépést

A bukaresti kormány egyébként még január végén közölte: a gazdasági minisztérium nyilvános vitára bocsátja az ACTA szövegét, az pedig, hogy Románia aláírta az egyezményt, még nem jelenti, hogy az automatikusan hatályba is lép, mivel ehhez több eljárásjogi feltételnek is teljesülnie kell, így az Európai Parlamentnek, majd a nemzeti törvényhozásoknak is ratifikálnia kell. „Ha a civil társadalommal és a parlamentben folytatott egyeztetések nyomán arra a következtetésre jutunk, hogy a megállapodást nem kell ratifikálni, akkor nem tesszük meg” – szögezte le akkor Ioana Muntean kormányszóvivő.
Moldován József, a távközlési minisztérium államtitkára a Krónika kérdésére kifejtette: noha a dokumentumnak önmagában van jogosultsága, egyes részletei valóban kifogásolhatóak.

„A kereskedelmi megállapodás egy kategóriába sorolja például a szellemi termékeket eltulajdonító, kalózkodó személyeket azokkal a polgárokkal, akik valamilyen tartalmat osztanak meg az on-line közegben. Úgy gondolom, hogy veszélyeket rejt, ha a hatóságok ugyanúgy kezelik a kétféle eljárást, hiszen az internetet mindannyian elsősorban a megosztásra használjuk. A törvény megalkotásánál mindenképpen figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni a Romániában fennálló helyzetet” – magyarázta az államtitkár.

Hozzátette: jelenleg semmiképpen nem beszélhetünk a felhasználók személyes szabadságának megsértéséről, a dokumentum aláírása ugyanis nem az előírások azonnali hatálybalépését jelenti, hanem feljogosítja a hatóságokat arra, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényeket, illetve új jogszabályokat hozzanak létre. „A dokumentum egyelőre semmin nem változtat, pillanatnyilag minisztériumi kezdeményezés sincs a módosításra – a kezdeményezést először mindenképpen közvitára kell bocsátani, amelynek alapján a későbbiekben kialakulhat az új törvénykezés” – mutatott rá Moldován.

A Szabadelvű Kör is ellenzi

Az ACTA ratifikálása ellen egyébként az RMDSZ platformjaként működő Szabadelvű Kör is tiltakozik, az elnökség közleményben foglalt állást az ügyben. „A Szabadelvű Kör a szellemi alkotások, mint vagyoni értékű javak elismerése mellett, a kreativitásnak és innovációnak mint az emberiség jólétét, szellemi fejlődését, boldogságát meghatározó emberi tulajdonságok és tevékenységek elismerése mellett, a szellemi tulajdon és szerzői jogok védelméért való hatósági fellépés fontosságának elismerése mellett ellenzi az ACTA ratifikálását jelenlegi formájában” – olvasható a Szabadelvű Kör csütörtöki közleményében.

Hasonlóképpen bírálta lapunk megkeresésére az ACTA-t Csibi Magor, a Think Outside the Box (TOTB) projekt kezdeményezője, aki szerint egy alapvetően helyes célkitűzést arra kívánnak a hatóságok használni, hogy korlátozzák az egyéni szabadságjogokat, és bekeményítsék az ellenőrzést. Csibi szerint az alkotókat természetesen mindenképp védeni kell, azonban úgy látja, erre az ACTA a legrosszabb eszköz. „Ilyen formában eltúlzott a szerzőijog-védelem. Az internet lényege éppen a szabad információáramlás. Az ACTA kicsit olyan, mintha valaki úgy próbálná megakadályozni a pletyka terjedését, hogy lehallgatja mindenkinek a telefonját” – összegzett Csibi Magor.