A nemzetközi megmozdulások mellett több romániai városban is ACTA-ellenes utcai tüntetéseket szerveznek szombaton, a megmozdulásokat a Facebook közösségi portálon hirdették meg a szervezők. Legtöbben Bukarestben jelezték részvételi szándékukat, a Facebook szerint a fővárosban közel 33 ezren fognak felvonulni a kereskedelmi megállapodás ellen. A sorban Kolozsvár következik, ahol mintegy 23 ezer személy készül a február 11-i utcai tüntetésre, Temesváron pedig 10 ezren ellenzik a megállapodást. A brassói akcióhoz közel 4 ezren, a nagyváradihoz 3 ezren csatlakoztak, Aradon és Nagybányán valamivel kevesebb, mint 2000 személy vesz részt a tiltakozáson. Marosvásárhelyen csütörtökig több mint 700-an jelentkeztek az akcióra.
Az utcai tüntetések mellett egy másik internetes megmozdulás arra buzdítja a résztvevőket, hogy elektronikusan küldjenek elmarasztaló levelet az Európai Parlament azon romániai képviselőinek, akik 2010 novemberében az ACTA mellett adták le voksukat. Két évvel ezelőtt igennel szavazott többek között Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő is, aki lapunk megkeresésére elmondta: az Európai Néppárt tagjai megszavazták az előterjesztést, ugyanakkor azonban arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy a következő időszakban szervezze meg az állampolgárok széles körű tájékoztatását, illetve biztosítsa az átfogó, globális méretű vitát a dokumentumra vonatkozóan.
„Noha a 2 év alatt több tanulmány és felmérés is született a témában, sem a bizottság, sem az egyes kormányok nem végezték el azt a teendőt, amelyre akkor ígéretet kaptunk, a tájékoztatás hanyagolása pedig teljes mértékben elfogadhatatlan. Emellett úgy gondolom, hogy az utóbbi években olyannyira felgyorsult a társadalom fejlődése, az információhoz való hozzáférés lehetősége, hogy semmiképpen nem lenne helyes, ha a kormányok beleszólnának az állampolgárok ilyen jellegű tevékenységeibe” – fogalmazott a Krónikának Winkler. Hangsúlyozta: az európai parlamenti képviselők nehéz helyzettel állnak szemben, a júniusban esedékes szavazáson ugyanis mindössze két dolgot tehetnek – igennel vagy nemmel szavaznak, arra pedig nincs lehetőségük, hogy módosító javaslatot tegyenek, illetve kifejtsék egyéni meglátásukat az ACTA-val kapcsolatban.
„Nyilvánvaló például, hogy azok a diákok – középiskolától kezdve az egyetemig –, akik tudományos dolgozatot töltenek le az internetről, és egyéni munkaként mutatják be azokat, törvénytelenül járnak el, kérdés azonban, hogy őket milyen mértékben kell majd büntetni. A hasonló esetek miatt komplikált az ügy, a postafiókomba érkező levelekből is kitűnik: az emberek egyetértenek a megállapodás jogosultságával, azonban nem tudják elfogadni, hogy ennek következtében személyiségi jogaik sérülhetnek” – magyarázta a politikus. Mint mondta, a jelenlegi álláspont szerint valószínűbb, hogy a megállapodás nem fog átmenni a parlamenten, az ACTA visszadobásának következtében azonban évekre tolódnának olyan döntések, amelyek a szerzői jog védelmét szorgalmaznák.
A bukaresti kormány egyébként még január végén közölte: a gazdasági minisztérium nyilvános vitára bocsátja az ACTA szövegét, az pedig, hogy Románia aláírta az egyezményt, még nem jelenti, hogy az automatikusan hatályba is lép, mivel ehhez több eljárásjogi feltételnek is teljesülnie kell, így az Európai Parlamentnek, majd a nemzeti törvényhozásoknak is ratifikálnia kell. „Ha a civil társadalommal és a parlamentben folytatott egyeztetések nyomán arra a következtetésre jutunk, hogy a megállapodást nem kell ratifikálni, akkor nem tesszük meg” – szögezte le akkor Ioana Muntean kormányszóvivő.
Moldován József, a távközlési minisztérium államtitkára a Krónika kérdésére kifejtette: noha a dokumentumnak önmagában van jogosultsága, egyes részletei valóban kifogásolhatóak.
„A kereskedelmi megállapodás egy kategóriába sorolja például a szellemi termékeket eltulajdonító, kalózkodó személyeket azokkal a polgárokkal, akik valamilyen tartalmat osztanak meg az on-line közegben. Úgy gondolom, hogy veszélyeket rejt, ha a hatóságok ugyanúgy kezelik a kétféle eljárást, hiszen az internetet mindannyian elsősorban a megosztásra használjuk. A törvény megalkotásánál mindenképpen figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni a Romániában fennálló helyzetet” – magyarázta az államtitkár.
Hozzátette: jelenleg semmiképpen nem beszélhetünk a felhasználók személyes szabadságának megsértéséről, a dokumentum aláírása ugyanis nem az előírások azonnali hatálybalépését jelenti, hanem feljogosítja a hatóságokat arra, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényeket, illetve új jogszabályokat hozzanak létre. „A dokumentum egyelőre semmin nem változtat, pillanatnyilag minisztériumi kezdeményezés sincs a módosításra – a kezdeményezést először mindenképpen közvitára kell bocsátani, amelynek alapján a későbbiekben kialakulhat az új törvénykezés” – mutatott rá Moldován.
Az ACTA ratifikálása ellen egyébként az RMDSZ platformjaként működő Szabadelvű Kör is tiltakozik, az elnökség közleményben foglalt állást az ügyben. „A Szabadelvű Kör a szellemi alkotások, mint vagyoni értékű javak elismerése mellett, a kreativitásnak és innovációnak mint az emberiség jólétét, szellemi fejlődését, boldogságát meghatározó emberi tulajdonságok és tevékenységek elismerése mellett, a szellemi tulajdon és szerzői jogok védelméért való hatósági fellépés fontosságának elismerése mellett ellenzi az ACTA ratifikálását jelenlegi formájában” – olvasható a Szabadelvű Kör csütörtöki közleményében.
Hasonlóképpen bírálta lapunk megkeresésére az ACTA-t Csibi Magor, a Think Outside the Box (TOTB) projekt kezdeményezője, aki szerint egy alapvetően helyes célkitűzést arra kívánnak a hatóságok használni, hogy korlátozzák az egyéni szabadságjogokat, és bekeményítsék az ellenőrzést. Csibi szerint az alkotókat természetesen mindenképp védeni kell, azonban úgy látja, erre az ACTA a legrosszabb eszköz. „Ilyen formában eltúlzott a szerzőijog-védelem. Az internet lényege éppen a szabad információáramlás. Az ACTA kicsit olyan, mintha valaki úgy próbálná megakadályozni a pletyka terjedését, hogy lehallgatja mindenkinek a telefonját” – összegzett Csibi Magor.
| Az ACTA-ról szóló tárgyalások elindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok voltak. A megállapodás szövegét 11 tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. Az ACTA a hamisított és kalóztermékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult “legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat. Az ACTA kapcsán leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő az államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen on-line szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni. |
| Felfüggesztette az ACTA ratifikálását Csehország, Lengyelország és Lettország kormánya. Donald Tusk lengyel miniszterelnök még pénteken közölte: a ratifikációs folyamatot minden bizonnyal nem folytatják 2012 végéig. A kormányfő hétfőn kezdi meg az ACTA-val kapcsolatos konzultációt, a vitára civil szervezeteket, alapítványokat és „minden további érdekeltet” meghívott. Petr Necas cseh miniszterelnök hétfőn közölte: kormánya újra megvizsgálja a kérdéskört, hiszen semmiképpen nem szeretnék, ha a polgári szabadságjogok sérülnének az országban. Daniels Pavluts, Lettország gazdasági minisztere nem is terjesztette a törvényhozás elé a megállapodást. A tárcavezető a bírálatokra és aggályokra hivatkozva konstruktív és értelmes párbeszéd folytatását szorgalmazza. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok