
Elvágyakozás. A romániai munkavállalók alig több mint 20 százaléka elégedett a jelenlegi munkahelyével
Fotó: Pixabay
A romániai alkalmazottak alig 13 százaléka elégedett a fizetésével, 40 százalékuknak szándékában is áll béremelést kérni az elkövetkező egy év alatt, 16 százalék pedig munkahelyet tervez váltani – derül ki a PwC által készített, Workforce Hopes and Fears című nemzetközi felmérésből, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon hozták nyilvánosságra.
2022. május 25., 11:492022. május 25., 11:49
Összehasonlításképpen, világszerte az alkalmazottak 19 százaléka tervez munkahelyet váltani, és 35 százalék kér fizetésemelést a következő tizenkét hónapban.
Ami Romániát illeti, a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy „nagyon egyetért” azzal a kijelentéssel, ami szerint munkáltatója korrekt módon megfizeti az általa kifejtett munkát, 26 százalék pedig „mérsékelten ért egyet”.
– hasonló, de némiképp jobb egyébként a helyzet a nemzetközi színtéren is, összesen a megkérdezett munkavállalók 28 százaléka jelölte be ezt a választ.
A munkahelyváltás döntő oka a romániai alkalmazottak 78 százaléka számára a bérezés, de 76 százalék számára fontos, hogy jól érezze magát munkahelyén, 71 százalék számára pedig lényeges a szakmai elégedettség is.

A romániai munkaszerződések több mint 70 százalékát bruttó 5000 lejnél kisebb összegre kötötték meg, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak csaknem háromnegyede nettó 2925 lejt vagy annál kevesebbet visz haza egy ledolgozott hónap után.
Amikor arról faggatták, hogy mi aggasztja a leginkább, ha arra gondol, milyen hatással lehet az elkövetkező három évben a jelenlegi munkahelyére a technológiák fejlődése,
35 százalék pedig azt nehezményezte, hogy nincs lehetősége tanulni azoktól a kollégáktól vagy együtt dolgozni azokkal a kollégákkal, akik jobban ismerik ezeket az új technológiákat. A romániai munkavállalók mintegy harmada gondolja ugyanakkor azt, hogy munkáltatója nem segíti a jövőbeni munkaerő számára életbevágó technológiai és digitális készségek elsajátításában.

A romániai lakosság 58 százaléka gondolja azt, hogy a fogyasztás visszafogása jelentheti a megoldást a szárnyaló infláció által okozott anyagi nehézségekre – derül ki a Reveal Marketing Research felmérésének kedden nyilvánosságra hozott eredményeiből.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!