A felmérés során megkérdezettek 77 százaléka mondta azt, hogy gondot jelentenek számára a megemelkedett üzemanyagárak
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai lakosság 58 százaléka gondolja azt, hogy a fogyasztás visszafogása jelentheti a megoldást a szárnyaló infláció által okozott anyagi nehézségekre – derül ki a Reveal Marketing Research felmérésének kedden nyilvánosságra hozott eredményeiből. A legtöbben a kormányt hibáztatják a pénzromlás üteme miatt.
2022. május 24., 11:432022. május 24., 11:43
Az alapszükségletek kielégítéséhez szükséges kiadások fedezése során érzik meg a leginkább az áprilisban csaknem 14 százalékos inflációt a közvélemény-kutatás során megkérdezettek.
Messze lemaradva, alig 17 százalékkal negyedik a következő termékkategória, az építőanyagoké.
Tízből hat válaszadó szerint a fogyasztás visszafogása megoldást jelenthet – az így vélekedők 63 százaléka férfi, 71 százalékuk elmúlt 55 éves, 65 százalékuk pedig a felmérés készítői szerint magasnak mondható jövedelemmel rendelkezik.
Amúgy a 18–24 éves fiatalok azok, akik a legkevésbé hajlandóak lemondani a jelenlegi életmódjukról, 53 százalékuk nem akarja módosítani fogyasztási szokásait, inkább fizetésemelést szeretnének (58 százalék).
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.
Többségük az alacsony jövedelműek köréből kerül ki.
Az elégedetlenség és az állami intézmények iránti bizalmatlanság közben tetőfokára hág, a válaszadók 67 százaléka szerint a bukaresti kormány a hibás az infláció miatt. Ez a hozzáállás a leginkább – 77 százalékban – a 45 évesnél idősebb korosztályra jellemző. A konfliktushelyzetek és a háború is okolható a lakosság 60 százaléka szerint, ez az attitűd a leginkább – 70 százalékban – a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében általános.
A koronavírus-világjárvány következik 42 százalékkal, 31 százalék pedig a multikra terelné a felelősséget – ezeket a válaszokat főként a 18–24 korosztály képviselői jelölték meg.
Felfelé módosította inflációs előrejelzését a Román Nemzeti Bank (BNR), 2022 végére 12,5 százalékos, jövő év végére 6,7 százalékos pénzromlással számol – ismertette az adatokat csütörtökön a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
A márciusi 10,15 százalékról áprilisban 13,76 százalékra nőtt az éves infláció – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!