Fotó: Jakab Mónika
A romániai munkaszerződések több mint 70 százalékát bruttó 5000 lejnél kisebb összegre kötötték meg, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak csaknem háromnegyede nettó 2925 lejt vagy annál kevesebbet visz haza egy ledolgozott hónap után – világít rá a Profit.ro gazdasági portál friss elemzése. Bruttó 20 ezer lejnél, azaz nettó 11 700 lejnél többet mindössze a munkaszerződések 1,7 százaléka biztosít.
2022. május 04., 08:362022. május 04., 08:36
A tavalyi év végén 5,51 millió romániai alkalmazottnak volt teljes munkaidős szerződése, részmunkaidőben pedig valamivel több, mint 753 ezren dolgoztak.
Az elemzés szerint összesen 104 600 alkalmazott bruttó fizetése haladta meg a 20 ezer lejt, a munkáltatók összesen 3,44 milliárd lejt fizettek ki utánuk. Eközben a 2300 lejes vagy annál kisebb fizetést hazavivő 1,87 millió munkavállaló összesen „alig” 2,4 milliárd lejbe került munkáltatójának.
A Profit.ro ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy
Számításaik szerint tavaly októberben a teljes munkaidőben dolgozó romániai alkalmazottak bruttó 4882 lejt, a részmunkaidősök pedig 2558 lejt kerestek. Ezzel szemben a hivatalos statisztikában bruttó 5773 lejes országos átlagbér szerepel +/–3 százalékos hibahatárral.
Az országos nettó átlagbér 2022 februárjában 3721 lej volt Romániában, 23 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint januárban; a bruttó átlagbér 28 lejjel 6059 lejre nőtt – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Csaknem kétszer magasabb az átlagbér Bukarestben, mint az utolsó helyezett Teleorman megyében. Az erdélyi megyék közül Kolozs fölényesen vezet, Hargita és Máramaros megye a lista végén kapott helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!