Félgőzzel. A postások egy részét kényszerszabadságra küldték, a többiek jövő héten következnek
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Kényszerszabadságon van a postásunk, ezért nem érkezett meg a Krónika – panaszolta az elmúlt napokban több olvasónk. Mint kiderült, különösebb hírverés nélkül maradt, hogy a Román Posta igazgatótanácsa április 15-ei ülésén arról döntött, hogy az alkalmazottak fele ortodox húsvét után, vagyis az április 21–24. időszakban, a másik fele az április 27–30. időszakban tart kényszerszünetet.
2020. április 24., 09:452020. április 24., 09:45
2020. április 24., 09:552020. április 24., 09:55
Az intézkedést a koronavírus-járvány miatt kialakult válsággal indokolták, amely érintette a postát is, jelentősen visszaestek a bevételeik az elrendelt társadalmi távolságtartás miatt, ráadásul a nemzetközi postai műveletek legnagyobb része is szünetel. „Az alkalmazottak, a fizetések, a munkahelyek védelme és a jövőbeni fejlesztések érdekében megvizsgáltunk minden lehetséges forgatókönyvet ennek a nehéz időszaknak az átvészelésére” – emelik ki közleményükben az állami kézben levő vállalat vezetői. Horia Grigorescu vezérigazgató úgy nyilatkozott,
A hivatalos számítások szerint ezáltal például egy postás fizetése nagyjából 130 lejjel lesz kisebb áprilisban, ami százalékban kifejezve 7,5 százalékot jelent. „Ezáltal a vállalat fedezni tudja az áprilisra előrejelzett veszteségét” – áll a hivatalos tájékoztatásban. Biztosítják ugyanakkor az ügyfeleiket, hogy a küldemények és a szociális juttatások kiszállításában nem lesznek fennakadások.
„A postai alkalmazottak megértették a kényszerszabadság szükségességét, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, olyan módon megszervezni a tevékenységet, hogy a küldemények kézbesítésében ne legyenek nagy csúszások” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Kovács Sándor, a postai alkalmazottak szakszervezetének Kovászna megyei képviselője. Hangsúlyozta,
Másrészt abban bíznak, hogy a válság elmúlása után a munkáltató és a kormány értékeli áldozatos munkájukat, hiszen veszélyeztetett körülmények között vállalják a többletmunkát. „Megértettük, hogy nincs más megoldás, hiszen a forgalom visszaesett ebben az időszakban, de egy faluba akkor is el kell menni, ha a korábbi tíz küldemény helyett most csak egyet kézbesítünk” – részletezte a szakszervezeti vezető.
Rámutatott, mivel az alkalmazottak egy része ezen a héten maradt otthon kényszerszabadságon, majd jövő héten váltanak, át kellett szervezni a munkát. Emiatt előfordul, hogy a karbantartó gépkocsit vezet, vagy a gépkocsivezető a kísérő a kollégája mellett a pénzszállító autóban, a postások egymásnak segítenek, szükség esetén lefedik a másik körzetét is, a forgalom függvényében osztják szét a munkát.
„Toldozzuk-foldozzuk, a munkát el kell végezni. Ha egyik napról elmarad a küldemények kézbesítése, az a következő napokra felgyűl, és tovább nehezíti a munkát. Minden küldeményt el kell juttatni a címzetthez, úgy kell megszerveznünk a munkát, hogy ne nehezítsük a saját feladatunkat, előbb-utóbb minden küldeménynek el kell jutnia a címzetthez” – mondta Kovács Sándor. Mint részletezte:
Azokba a kis falvakba, ahol nagyon kevés a kézbesítenivaló, egy héten egyszer vagy éppen kéthetente járnak ki.
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Kovács Sándor felhívta a figyelmet, hogy nem részesülnek védelemben, holott rengeteg emberrel kénytelenek találkozni. Az elmúlt hetekben a társadalmi juttatásokat vitték a kedvezményezettekhez, a szociális segélyt, a gyerekpénzt, a nyugdíjat. A járvány előtt a jogosultak a postahivatalokban vették át ezeket a pénzeket, ám most inkább házhoz vitték nekik, hogy elkerüljék a torlódást. Így is kénytelenek voltak a rendőrség, a csendőrség segítségét kérni, hiszen amikor az alkalmazottaik kimentek azokba az utcákba, ahol hátrányos helyzetűek laknak, összegyűltek, várták a pénzüket, nem akarták betartani az ajánlott távolságot.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy végül sikerült megoldani a feladatot, mindenki megkapta a pénzét. Kovács Sándor rámutatott, a posta forgalma visszaesett, érződik, hogy az intézmények egy része leállt, a lakosság is kevesebb küldeményt postáz. Viszont nem változott az online rendelések házhoz szállítása, az továbbra is pörög.
A Román Posta olyan körülmények között döntött a kényszerszabadságokról, hogy eddig csak ötlet szintjén merült fel a közalkalmazottak „kényszerszüneteltetése”. Először Ludovic Orban miniszterelnök beszélt arról, hogy az intézkedéssel nagyon sok pénzt meg tudnának spórolni az államkassza számára, ám Florin Cîțu pénzügyminiszter már akkor azt mondta, nem készülnek hasonló lépésre. Csütörtökön pedig már a kormányfő is azzal állt elő, hogy korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, mivel a kérdés immár elveszítette aktualitását.
Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.
Gond lehet viszont a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak biztosításával Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint. A szaktárca vezetője egyik televíziós nyilatkozatában már nem beszélt olyan derűlátóan a dolgok alakulásáról, mint egy nappal korábban. Úgy fogalmazott, az állami költségvetés végrehajtásának függvényében
„Két hónappal ezelőtt nem tudtuk, hogy 6,7 százalékos hiányunk lesz erre az időszakra. Deficitünk van, finanszíroznunk kell. Lássuk, hogyan alakulnak a dolgok, és később lehet majd döntést hozni. Most nincs, amit a nyugdíjakról beszélni, mivel a költségvetés kiigazításakor nem onnan vettek el pénzösszegeket” – fogalmazott Cîţu a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában.
„Minden kiadás felett ott lebeg a kérdőjel. Ha nem alakul jól a költségvetés végrehajtása, a beruházások megkérdőjeleződnek, és gond lehet a fizetések biztosításával is. A mai nyugdíjak kifizetése is akadályokba ütközhet, ha rosszul alakul a büdzsé végrehajtása. Tehát a végrehajtás a fontos ahhoz, hogy fedezni tudjuk a kiadásokat” – összegzett Florin Cîţu.
Akadozik a lapkihordás
A postai dolgozók kényszerszabadsága alapvetően befolyásolja a lapkihordást, ebben az időszakban akadozik a Krónika napilap kézbesítése is. Emiatt ezúton is tisztelt olvasóink, előfizetőink megértését kérjük. Arra kérjük önöket, hogy a postai alkalmazottak kényszerszabadságának lejárta után mindenképpen kérjék az elmaradt lapszámokat a kihordóktól, a Krónika ugyanis ebben az időszakban – május elseje, péntek kivételével – a szokásos menetrend szerint megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!