
Fotó: Veres Nándor
Kartellezés gyanújába került az öt vezető német autógyártó társaság, a Volkswagen (VW), az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler – jelentette pénteken a Der Spiegel.
2017. július 21., 17:522017. július 21., 17:52
A német hírmagazin szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen ismertetett részletek szerint a súlyos versenyjogsértésről a VW adott át információkat a hatóságoknak „egyfajta önfeljelentés” formájában. A VW szerint a cégek a kilencvenes évek óta több mint 60 munkacsoportban, 200-nál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről.
Az egyeztetések célja a verseny kiiktatása volt – írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az „ötök körének” esete lehet a német gazdaság történetének egyik legnagyobb szabású kartellezési ügye. A gyártók egyeztettek a többi között arról, hogy mekkora önálló tartályrendszer szükséges a dízelmotorral szerelt kocsiknál a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag használatához. A nagy tartály drága, ezért inkább abban állapodtak meg, hogy kisebb tárolórendszerrel szerelik a dízelautókat, így viszont nem lehetett elegendő AbBlue-t hozzáadni az üzemanyaghoz.
Ez a titkos, jogsértő megállapodás volt az alapja a VW-nál 2015-ben kitört dízelbotránynak – írta a Der Spiegel, rámutatva, hogy a kelleténél kisebb tartály miatt csak „trükközéssel”, a károsanyag-kibocsátást manipulálásával lehetett gondoskodni arról, hogy az érintett dízelautók vizsgálati körülmények között ne lépjék túl a kibocsátási határértéket.
A VW a versenyjogi hatóságnak benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, felmerül a gyanú, hogy a VW márkát és a konszernhez tartozó Audit és Porschét is érintő egyeztetés a versenyjogi szabályokkal ellentétes magatartásnak minősülhet. A Der Spiegel szerint a versenytárs Daimler is benyújtott egy hasonló „önfeljelentést”.
A hetilap mellett a Handelsblatt című üzleti lap is arról írt pénteken, hogy jogsértő megállapodás jöhetett létre az AdBlue használatáról. A lap szerint az Audinál a dízelbotránnyal összefüggésben az idán márciusban lefoglalt dokumentumokban arra utaló jeleket fedeztek fel, hogy több német gyártó a legfelső szinten elkötelezettséget vállalt a kisméretű tartályok rendszeresítésére. Az ügyben a német hatóságok mellett az Európai Bizottság is vizsgálatot folytat. Egyelőre egyik érintett sem nyilatkozott az ügyben.
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely a napokban bejelentette, hogy önként – 220 millió eurós költséget vállalva – módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!