Fotó: Tóth Gödri Iringó
Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank a kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó – a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú – recesszió előtt áll.
2022. november 03., 16:082022. november 03., 16:08
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló szerint ugyanakkor a kilenctagú testület megosztott volt: heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új, 93 oldalas negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: az idei negyedik negyedévben 11 százalék környékére gyorsuló éves inflációt vár a brit gazdaságban.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése ráadásul hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban. A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza.
A 2024 közepéig valószínűsített visszaesés miatt a gazdaság egész éves teljesítménye annak a naptári évnek az egészére számítva is várhatóan negatív lesz: a Bank of England központi előrejelzési forgatókönyve 2024-ben átlagosan 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England decemberben is 0,75 százalékpontos, 2023 elején további 0,50 százalékpontos kamatemelést hajt végre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!