Fotó: Tóth Gödri Iringó
Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank a kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó – a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú – recesszió előtt áll.
2022. november 03., 16:082022. november 03., 16:08
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló szerint ugyanakkor a kilenctagú testület megosztott volt: heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új, 93 oldalas negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: az idei negyedik negyedévben 11 százalék környékére gyorsuló éves inflációt vár a brit gazdaságban.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése ráadásul hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban. A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza.
A 2024 közepéig valószínűsített visszaesés miatt a gazdaság egész éves teljesítménye annak a naptári évnek az egészére számítva is várhatóan negatív lesz: a Bank of England központi előrejelzési forgatókönyve 2024-ben átlagosan 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England decemberben is 0,75 százalékpontos, 2023 elején további 0,50 százalékpontos kamatemelést hajt végre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!