Bizonytalan a mai hozzájárulók jövője. Ingatag lábakon áll a romániai nyugdíjrendszer
Fotó: Gábos Albin
Nagyban befolyásolhatja a romániai nyugdíjrendszer alakulását a tavaly kiadott és rögtön hírhedtté vált 114-es sürgősségi kormányrendelet.
2019. február 07., 08:522019. február 07., 08:52
Egyelőre nem sikerült a kormány a terve, hogy megszerezze a nyugdíjrendszer második pillérében, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapban felgyűlt több mint 10 milliárd eurót, de a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt intézkedésekkel a pillér megingatásával próbálkoznak.
A bankokra kivetett „kapzsisági adót” bevezető rendelet ugyanis a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíjt sem kíméli, arra kötelezve az alapot kezelő magánbiztosítókat, hogy növeljék az alaptőkéjüket. Ugyanakkor csökkenti az általuk elszámolható kezelési költséget, a sikerdíjat, sőt felajánlja a lehetőséget az embereknek, hogy lemondjanak a kötelező magánnyugdíjalapba történő befizetésről, és csak az állami nyugdíjpénztárnál maradjanak.
Biró Albin biztosítási szakértő, a biztosítási ágazatot monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának egykori tagja a Krónika megkeresésére elmondta, ez egyelőre egy vargabetű, vajúdás, még mindenki kivár, de nagyon veszélyes minden, a második pillér felszámolására irányuló próbálkozás.
Közben a Pensions Europe, az Európai Unió 18 tagországában 22 tagot számláló szövetség a napokban közleményben hívta fel a figyelmet, hogy
A közleményben felszólítják a szociálliberális kabinetet, hogy mondjon le erről a rendelkezésről és a rendszert érintő többi módosításról, mivel ezek veszélyeztetik a magánbiztosítók stabilitását, az eddigi eredményeiket, tönkretehetik a második pillért, ahová 2018 végére 48 milliárd lej gyűlt össze a 7,250 millió befizetőtől.
„A kormánynak szüksége van a pénzre, a nyugdíjakat ma kell kifizetni, ezért ilyen szűkös helyzetben a második pillérre átutalt, évi 1,5 millió euró is sokat jelent” – értékelt megkeresésünkre Biró Albin. Felidézte, hogy a tavaly még
Ezzel párhuzamosan a hozzájárulások már automatikusan csak az első pillérbe, vagyis az állami nyugdíjpénztárba irányultak volna. „Arra számítottak, hogy ha az emberek kérésre visszavehetik az átlag 2 000 eurójukat, akkor élnek is ezzel a lehetőséggel. Aztán menet közben ráébredtek, hogy ennek a pénznek mintegy 65 százalékát tulajdonképpen az államnak adták hitelbe a biztosítók, államkötvényekben áll. Hogy a pénzt visszaadják az embereknek, ezeket a kötvényeket kellett volna értékesíteni, az államnak kellett volna visszavásárolnia névértéken. Csakhogy 6–7 milliárd eurót nem volt, ahonnan elővenni, így erről lemondtak” – részletezte az ügy hátterét a biztosítási szakértő. A kormány tehát visszakozott.
A 114-es sürgősségi kormányrendeletbe már egy felemás megoldást rögzítettek: a biztosítottak jelezhetik, hogy megszüntetik a befizetést a kötelező magánnyugdíjalapba, de az eddig összegyűlt pénzüket csak akkor kapják meg, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. „Ez így teljesen logikátlan, hiszen eddig is úgy volt, hogy a második pillérben összegyűlt összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor kaphatta meg a kedvezményezett egyben vagy részletekben. Elvileg nincs értelme, hogy bárki lemondjon a lehetőségről, hogy tovább növekedjen a kötelező magánnyugdíjalapba befizetett pénze, csak azért, hogy amit ezentúl befizet, az állam azonnal kioszthassa a jelenlegi nyugdíjasoknak” – vélekedett Biró Albin. Emlékeztetett: a biztosítottak által az állami nyugdíjpénztárhoz befizetett összeg 5,1 százalékát automatikusan átutalják a magánszámlára, ezt a pénzt kezelik a magánbiztosítók. „Próbálják az embereket eltántorítani, arra sarkallni, hogy szüntessék be a második pillért, és csak hagyják az első pilléren, vagyis az államnál a pénzüket, de ez az államon kívül senkinek nem lehet érdeke” – mutatott rá a szakértő.
Biró Albin amúgy azt reméli, hogy nem tudják elbizonytalanítani az embereket a ködös magyarázatokkal, és nem kezdik visszamondani a második pillért, ha amúgy sem juthatnak hozzá azonnal a pénzükhöz.
– szögezte le Biró Albin.
A magánnyugdíjpénztárak dolgát nehezíti ugyanakkor, hogy a 114-es sürgősségi kormányrendeletben a magánbiztosítóknak korábban megállapított 2,5 százalékos kezelési díjat 1 százalékra csökkentették, és az eddigi 0,5 százalékos sikerdíjat is szigorú feltételekhez kötötték: 0,2 százalékot akkor kaphatnak, ha a hozam meghaladja az infláció értékét, és 0,7 százalékot számolhatnak fel, ha a hozamuk 4 százalékponttal túlszárnyalja az inflációt. Biró Albin szerint azonban mindez szinte lehetetlen. Egyfelől az 1 százalékos kezelési díjból egy részt át kell utalni az országos nyugdíjpénztárnak annak fejében, hogy a pénzeket begyűjti. A szakértő azt mondja, a kormányrendeletben annyira ködös a megfogalmazás, hogy több értelmezésre ad lehetőséget: vagy a kezelési díj felét, vagyis 50 százalékát, vagy a 0,5 százalékát kell visszautalni, ami hatalmas különbség. A második pillért nyolc nemzetközi magánbiztosító kezeli, a 70 százalékát a három legnagyobb, a különbözetet a másik öt – ez utóbbiaknak hatalmas érvágás lehet a csökkentett kezelési és sikerdíj, a csőd szélére sodródhatnak.
A biztosítási szakértő szerint
annál is inkább, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül módosították a vonatkozó szabályokat. „Most kivárásra játszik mindenki. Az állam és a magánbiztosítók is. Ha az utóbbiak számára kiderül, hogy ilyen feltételek mellett nem éri meg tovább foglalkozni a második pillérrel, a kormány lecsap, és megszünteti azt” – szögezte le Biró Albin.
Ismételten leszögezte ugyanakkor: senkinek nem éri meg, hogy visszalépjen a második pillérből, hiszen az a befizetőnek nem kerül semmibe, és a pénzét így is úgy is, csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatja meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!