
Uniós szinten nem remekel a romániai tejipar
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Unió tejtermelése 2024-ben elérte a 161,8 millió tonnát, ami 0,9 millió tonnával több az előző évinél, és több mint 12 millió tonnával múlja felül a 2014-es értéket. Az Eurostat friss adatai szerint ez a növekedés tovább erősíti azt a hosszú távú trendet, amely szerint a nyers tej termelése az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen emelkedett.
2025. november 23., 14:502025. november 23., 14:50
A 2024-ben termelt nyers tej túlnyomó része – mintegy 150,8 millió tonna – a tejfeldolgozó üzemekhez került, ahol friss tejtermékek, sajtok, vaj és más tejipari áruk készültek belőle. A teljes uniós tejmennyiség legnagyobb részét továbbra is a sajt- és vajgyártás használja fel: 59,9 millió tonna teljes tej (olyan tej, amelyet nem zsírtalanítottak) és 17 millió tonna fölözött tej szolgált alapul 10,8 millió tonna sajt előállításához, míg 44,2 millió tonna teljes tejből 2,3 millió tonna vaj készült.
Franciaország és Spanyolország szintén meghatározó szereplők: Franciaország a második legnagyobb vaj- és sajtkészítő, míg Spanyolország az ivótejpiacon foglalja el a második helyet. Az adatok alapján az európai tejágazat meglepő stabilitással és alkalmazkodóképességgel reagál a fogyasztói szokások változásaira.
A romániai tejipar nagyságrendileg nem tartozik az EU élmezőnyébe, mégis folyamatos fejlődést és modernizációt mutat. A GlobalData 2021-es jelentése szerint a romániai tej- és szójaital-piac értéke megközelítette a 2 milliárd amerikai dollárt, míg iparági becslések alapján a tejipar teljes értéke 1,8–1,9 milliárd euróra tehető 2024–2025-ben.
A romániai tejtermelés szerkezete hagyományosan fragmentált: sok kisebb családi gazdaság működik, amelyek átlagos tejhozama elmarad a nyugat-európai szinttől.
A CLAL nemzetközi agrárpiaci adatbázisa szerint az ország tejleadása továbbra is szerény, de az iparágban zajló modernizáció ezt lassan, fokozatosan javítja.

Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a romániai lakosság jelentős része még mindig a kevésbé feldolgozott tejtermékeket részesíti előnyben, például a friss tejet, a joghurtot vagy a helyi sajtokat. A hazai termelésen belül az úgynevezett „hasznosítható tejtermelés” 2021-ben 51,75 millió hektoliter volt, ami ugyan enyhe visszaesést mutat 2014-hez képest, de a feldolgozóipar kapacitásai és technológiái ma már jóval fejlettebbek, mint egy évtizeddel korábban.
Az elmúlt években egyre több kisebb és közepes tejfeldolgozó újult meg, és számos helyi márka erősödött meg, amelyek képesek voltak felzárkózni a nagy áruházláncok beszállítói közé. Ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vidék gazdasági szereplői ne csupán nyers tejtermelőként, hanem magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozóként is helyt álljanak.
A tejipar növekedése különösen érdekes jelenség annak fényében, hogy Európában és Romániában is egyre több fogyasztónál állapítanak meg laktózintoleranciát, illetve sokan egészségügyi megfontolásból csökkentik a laktóztartalmú élelmiszerek fogyasztását. Romániában az utóbbi években külön iparági trenddé vált a laktózmentes termékek gyártása és fogyasztása. A 6Wresearch és más piaci elemzők szerint a romániai laktózmentes termékek piaca folyamatosan bővül, és várhatóan 2030-ig tartós növekedést mutat.
Ez a trend nem gyengítette a hagyományos tejpiacot, sőt: a feldolgozók új, magasabb hozzáadott értékű termékeket vezettek be.
A növényi italok terjedése szintén nem jelentett áttörést a hagyományos tej rovására: inkább párhuzamos piacként működik. A hagyományos tej továbbra is az egyik legfontosabb alapélelmiszer a román háztartásokban, különösen a vidéki térségekben.

A tej alacsony felvásárlási ára miatt egyre inkább a tejtermelő farmoknak éri meg tehenet tartani. Erdélyben elszaporodtak a nagyobb tehenészetek, miközben az utóbbi húsz évben a kisgazdaságok többsége abbahagyta a szarvasmarhatartást. A Maros megyei Somosdon Szőcs Imre tehenészetében jártunk.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!