Fotó: Jakab Mónika
A romániai lakosság több mint kétharmada (69,7 százalék) úgy véli, hogy a hatóságok rossz döntései miatt nőttek az energiaárak – derül ki az INSCOP Research energetikai barométerének szerdán ismertetett eredményéből.
2022. december 08., 10:472022. december 08., 10:47
A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek 28,2 százaléka a világpiaci árváltozásoknak tudja be a drágulást.
„Sok vita volt az energiapiac liberalizációjáról, ennek következményeiről, ezek is táplálták ezt a fajta álláspontot, amelyet a lakosságnak a hatóságokkal szembeni nagyfokú bizalmatlansága is erősített” – jelentette ki Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója.
43,1 százalékuk hatékonynak véli ezeket.
A megkérdezettek több mint 42 százaléka egyetért azzal, hogy az üzemanyagárak literenkénti 50 banis csökkentése könnyített a gépkocsivezetők helyzetén, 52,8 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
A megkérdezettek mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy nagyon bízik vagy bízik az EU-nak az energiaárak emelkedésének megállítására irányuló döntéseiben. Remus Ştefureac szerint az alacsony bizalmi szint azzal magyarázható, hogy az EU-nak nem sikerült eléggé hatékonyan fellépnie az energiaárak emelkedése ellen.
A megkérdezettek 59,6 százaléka egyetért azzal, hogy Romániának szükség esetén földgázzal kellene segítenie az uniós tagországokat, míg 38,7 százalék nem ért egyet ezzel. A romániaiak 78 százaléka egyetért azzal, hogy az ország gázzal segítse a Moldovai Köztársaságot.
A válaszadók 84,3 százaléka egyetértene a szabályozott energiapiachoz való visszatéréssel - derül ki a felmérésből.
A közvélemény-kutatás november 13-a és 22-e között készült, 1174 személy megkérdezésével. A hibahatár 2,8 százalék – közölte az Agerpres.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
szóljon hozzá!