Fotó: Jakab Mónika
A romániai lakosság több mint kétharmada (69,7 százalék) úgy véli, hogy a hatóságok rossz döntései miatt nőttek az energiaárak – derül ki az INSCOP Research energetikai barométerének szerdán ismertetett eredményéből.
2022. december 08., 10:472022. december 08., 10:47
A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek 28,2 százaléka a világpiaci árváltozásoknak tudja be a drágulást.
„Sok vita volt az energiapiac liberalizációjáról, ennek következményeiről, ezek is táplálták ezt a fajta álláspontot, amelyet a lakosságnak a hatóságokkal szembeni nagyfokú bizalmatlansága is erősített” – jelentette ki Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója.
43,1 százalékuk hatékonynak véli ezeket.
A megkérdezettek több mint 42 százaléka egyetért azzal, hogy az üzemanyagárak literenkénti 50 banis csökkentése könnyített a gépkocsivezetők helyzetén, 52,8 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
A megkérdezettek mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy nagyon bízik vagy bízik az EU-nak az energiaárak emelkedésének megállítására irányuló döntéseiben. Remus Ştefureac szerint az alacsony bizalmi szint azzal magyarázható, hogy az EU-nak nem sikerült eléggé hatékonyan fellépnie az energiaárak emelkedése ellen.
A megkérdezettek 59,6 százaléka egyetért azzal, hogy Romániának szükség esetén földgázzal kellene segítenie az uniós tagországokat, míg 38,7 százalék nem ért egyet ezzel. A romániaiak 78 százaléka egyetért azzal, hogy az ország gázzal segítse a Moldovai Köztársaságot.
A válaszadók 84,3 százaléka egyetértene a szabályozott energiapiachoz való visszatéréssel - derül ki a felmérésből.
A közvélemény-kutatás november 13-a és 22-e között készült, 1174 személy megkérdezésével. A hibahatár 2,8 százalék – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!