
Isărescu figyelmeztet: a rendelet megköti a nemzeti bank kezeit, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit
A Román Nemzeti Bank kormányzója ismét a bankok aktíváira kivetett úgynevezett kapzsisági adó eltörlését kérte kedden a román parlamentben.
2019. február 12., 17:322019. február 12., 17:32
2019. február 12., 17:372019. február 12., 17:37
Isărescut a szenátus illetékes szakbizottsága hívta meghallgatásra, miután a jegybankot meggyanúsították a bukaresti kormánykoalíció pártjai, hogy a kereskedelmi bankok az ő tudomásával manipulálják a román bankközi hitelkamatlábat (ROBOR).
A meghallgatást a román szociálliberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az ALDE-nak az egyik szenátora, Daniel Zamfir kezdeményezte, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.
A ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett. A három hónapos ROBOR befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, ezért keltett aggodalmat a mutató növekedése.
Isărescu kizárta annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából.
A szenátor azzal is megvádolta Isărescut, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket.
A központi bank kormányzója kitért a bankokat sújtó tavalyi kormányrendeletre, amely január 1-től lépett hatályba. A rendelet szerint a bankoknak a bankközi hitelkamatláb mértéke szerint kell adót fizetniük a bankaktívákra. Az adó a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot. Isărescu szerint ez
Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése „a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent”.
A bankokat, valamint az energia és telekommunikációs vállalatokat sújtó rendelet hatására januárban jelentősen csökkent a főbb román bankok részvényeinek árfolyama, a csökkenés egyes bankok esetében elérte a 30 százalékot is.
Kiderült, mely ágazatokban voltak a legmagasabbak a fizetések Romániában 2026 elején.
A nyugdíjak befagyasztásának feloldásáról szóló megbeszélések jelenleg „elhamarkodottak” lennének, bármilyen emelést „fenntartható módon”, a hosszú távú költségvetési fejlesztések alapján kell végrehajtani – jelentette ki Alexandru Nazar.
Romániában 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű gázt termeltek, 0,9 százalékkal kevesebbet az előző évinél, miközben az import 75 százalékkal nőtt, közelítve a 3,2 millió tonnát.
Az amerikai elnök új, 10 százalékos globális vámról szóló rendeletet írt alá pénteken, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az átfogó úgynevezett viszonossági vámtarifákat.
Románia az Európai Unió egyik legalacsonyabb egy főre jutó szénlábnyomú országai közé tartozik, ám a kedvező adatok mögött nem tudatos klímapolitika, hanem a rendszerváltás utáni ipari visszaesés áll.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
2026 végéig biztosítják az energiautalványokat a rászorulóknak – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A fotovoltaikus Zöld ház program akkumulátoros Zöld ház programmá alakítása az egyik lehetséges forgatókönyv – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter csütörtökön a kormányülés végén.
A tavalyi negyedik negyedévben 28 400 betöltetlen állás volt Romániában, 3300-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 5900-zal kevesebb, mint 2024 utolsó három hónapjában.
Székelyföld-stand is várja a látogatókat a péntektől vasárnapig Budapesten zajló 48. Utazás Kiállításon, melyen a három székelyföldi megye közösen mutatkozik be – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!