Szükség van Erdélyben mezőgazdasági szaktanácsadásra, a gazdáknak figyelniük kell az újdonságokra
Fotó: Gábos Albin
Dr. Kozári József, a gödöllői Szent István Egyetem dékánhelyettese a Szatmár megyei lázári Hídépítés határok fölött elnevezésű gazdarendezvény vendége volt. A Kárpát-medencei falugazdász-hálózat szakmai továbbképzéséért felelős szakember harminc éve visszatérő előadója az erdélyi gazdaképzőknek. Kozári Józseffel a mezőgazdasági pályázatok fontosságáról és a gazdák szakmai oktatásáról beszélgettünk.
2020. február 23., 16:012020. február 23., 16:01
2020. február 23., 16:042020. február 23., 16:04
– Ön a felelőse a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat szakmai továbbképzésének, ugyanakkor a pályázatírás szakértője is. Hogyan látja, mennyire fontos, hogy a gazda pályázzon?
– Nagyon fontos követelmény, mert ha a gazda, az agrárvállalkozó nem pályázik, rengeteg pénztől fosztja meg a zsebét. Ismerek olyan gazdálkodót, akinek tavalyi árbevétele negyven százalékban pályázati forrásokból származik. Húshasznú szarvasmarhára szakosodott állattelepe van. A trágyából biogázt állít elő – ezzel villamos energiát termel –, a vizet napkollektorral melegíti. Pályázati forrásokból arra is futotta, hogy a falusi turizmus hasznosítására egy szép épületet építsen, ahol turistákat fogad. Olyan gazdáról van szó, aki folyamatosan pályázik és fejlődik. Ennek köszönhetően sokkal messzebbre jutott, mint a szomszéd gazda, akivel egyszerre indult.
– Nemcsak a pályázatírásnak, hanem a pályázat elbírálásának szakértője is. Meglátása szerint milyen mezőgazdasági területeken érdemes próbálkozni?
– Minden területen kell próbálkozni! Fontos követelmény, hogy a pályázatírás szervesen illeszkedjék a többi forrásteremtő technikák közé. Termelhet az ember búzát, tejet, tojást, bármit, amiből bevétele származik. Ezt kell kiegészíteni pályázati forrásokkal, itt fontos szempont a pályázatfigyelés. Nagyon sok olyan emberrel találkozom, aki az utolsó pillanatban szerez tudomást egy-egy pályázatról, amit akár ő is beadhatott volna. Ezzel szemben, aki folyamatosan figyeli a pályázatokat, időben értesül róluk, be tudja nyújtani a számára legkedvezőbb változatot. Annak a vállalkozónak, aki komolyan veszi munkáját, a gyorsabb siker érdekében a pályázati források felhasználására is kell figyelnie.
– Lázári előadásában arról is beszélt, milyen ismeretekre van szüksége a pályázó gazdának. Hol tudja elsajátítani ezeket a mezőgazdasági termelő?
– Minden pályázatnak sajátos a nyelvezete. Rengeteg pályázatot írok, és nagyon sok pályázatnál elbíráló is vagyok, ezért tudom, hogy mit rontanak el a gazdák. Tanfolyamokon szoktam ezeket elmagyarázni agrárvállalkozóknak, illetve a falugazdászképzésben részt vevő szakembereknek, akik a maguk során a tippeket továbbadják a gazdáknak. Gazdáknak szóló tanácsom, hogy iratkozzanak be egy pályázatírással kapcsolatos tanfolyamra, ahol értesülhetnek a lényeges szempontokról.
– Segíthet, ha a gazda szakemberrel készítteti el pályázatát?
– A kettő nem zárja ki egymást. A pályázatíró is csak akkor tud jó munkát végezni, ha a gazda elmagyarázza neki, mit is akar.
A gazda, az agrárvállalkozó éppúgy egyfajta misszióval, üzenettel kell rendelkezzék, mint mondjuk egy civil szervezet, amelynek az a küldetéstudata, hogy beteg gyerekeket gyógyítson. A gazdának például missziója lehet az egészséges élelmiszer előállítása. E köré lehet építeni a stratégiát. A legtöbb pályázatot, amely gazdákhoz szól, körültekintéssel és dokumentálódással – például egy tanfolyam elvégzése után – a gazda is meg tudja írni. Nem ördöngös munka ez. A Magyarországról támogatott mezőgazdasági pályázatoknak elég jó a megfogalmazásuk, így a gazdák számára is világos, hogy mi a teendőjük.
– Erdélyben nagyon sok a kisgazda, az ő birtokuk csak akkora, hogy önellátásra elegendő. Mennyire segít az ilyen termelőkön a pályázás?
– Ki kell mondanunk, hogy a kisgazdaságok előbb-utóbb el fognak tűnni. Egy családot sem tudnak eltartani, éppen ezért csak úgy lehet előrelépni, ha a gazdák összefognak és szövetkeznek. Például árubeszerző és értékesítő csoport létrehozásával javíthatnak helyzetükön. Olcsóbban szerezhetik be az alapanyagokat, és jobb eredményeket érnek el a piacon termékeik értékesítésével. Ezen a jelenségen átment már Nyugat-Európa valamennyi országa.
– Hogyan lehet leküzdeni a szövetkezéstől való ösztönös félelmet?
– Ismerem az erdélyi gazdákat, hiszen 1990 óta rendszeresen megfordulok Székelyföldön, de Erdély más vidékein is.
Manapság már nem elég, hogy megforgatjuk és összegyűjtjük a szénát – egy életképes gazdaságban sokkal többre van szükség. A kisgazdaságok összefogással tudnának érvényesülni, amihez pályázni kell. Készítsenek a tejből sajtot, különböző termékeket. Termelvényeiket aszalják, szárítsák, találjanak ki piacképes terméket, mert csak így van esélyük arra, hogy piacra kerüljenek, és ott meg is maradjanak áruikkal.
– Szaktanácsadásban tevékenykedő oktatóként miként látja, a pozitív példák mennyire ösztönzik a mezőgazdasági termelők összefogását?
– A mezőgazdasági tanácsadási stratégiákat az egész világon tanulmányoztam. Ismerem az amerikai, az európai, az ázsiai és az afrikai gyakorlatot. Csak Afrikában tízszer jártam eddig, ahol a magyar állam támogatásával mezőgazdasági tanácsadókat képzünk.
Észak-Magyarországon például sok gazda a bogyós gyümölcsök értékesítésére szövetkezett. Közösen megpályáztak egy hűtőházat, ahova begyűjtik az összes termelvényüket, s mélyfagyasztott, úgynevezett guruló málnát készítenek belőle. Amikor a környéken mások olcsón eladják a Németországból érkező kereskedőknek, ők kivárnak, és mélyfagyasztott termékeiket akkor dobják jóval magasabb áron piacra, amikor lejár a szezonja. Közös vállalkozásuk nagyon jól működik, sok gazda megél belőle. Ezeket a példákat kell népszerűsíteni, hogy meggyőzzük az erdélyi gazdákat is: az összefogás, a szövetkezés a járható út.
– Figyelnek önre a gazdák, elfogadják javaslatait?
– Tapasztalatom szerint sok gazda nem értelmezi jól ezeket a dolgokat. Nem mennek el a meghirdetett előadásokra, nem törődnek a pályázati kiírásokkal, nem képezik magukat azon a területen, amiből meg akarnak élni. Ez hosszabb távon nem fog működni! Aki nem képezi magát, nem érdeklődik az újdonságok iránt, lemarad, és kénytelen lesz abbahagyni a gazdálkodást. Kénytelen lesz eladni vagy bérbe adni a birtokát, mert nem fog tudni megélni belőle.
– A mezőgazdasági szaktanácsadás területén nem áll jól Erdély. A több évtizedes hiányt mennyire tudja pótolni a magyar állam által támogatott falugazdász-hálózat?
– 2007-től az Európai Unió kötelezővé tette tagjai számára, hogy mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert működtessen. Tudom, hogy több országban ez csak papíron létezik, amit az EU felé kipipálnak a hatóságok. A magyar kormány ennek tudatában kezdett el néhány éve mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatot működtetni a Kárpát-medencében. Célja az volt, hogy Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is magyar szakemberek adjanak tanácsot a magyar gazdáknak. Az információ ugyanis hatalom. A magyar államnak arra nincs ráhatása, hogy a környező országok különböző kormányhivatalai mennyire veszik komolyan mezőgazdasági feladataikat, mi azonban igyekszünk segíteni a határon túli magyar gazdákon.
– Mennyire hatékony ez a hálózat?
– Elindult egy ígéretes rendszer, ami további fejlesztésre szorul. Magam is részt veszek a szakemberhálózat képzésében, rendszeresen tartom a kapcsolatot a budapesti Agrárminisztériummal. Közös célunk, hogy a falugazdász-hálózat tovább bővüljön. Partiumi falugazdász mesélte, hogy amikor egy vegyes lakosságú faluban belépett egy magyar gazdához, és elmondta, mi járatban van, a gazda könnyek között mesélte, hogy még nem találkozott olyan mezőgazdasági szakemberrel, aki magyarul szólt volna hozzá. Ilyen és ehhez hasonló visszajelzések érkeznek hozzánk, tehát az erdélyi gazdák is nagyon igénylik a segítséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!