
Befagyasztanák a kölcsönök törlesztését. Sok romániai hiteles vár a bankok segítségére
Fotó: Jakab Mónika
Az eddig bejelentetteknél nagyobb segítséget remélnek a polgárok és az üzleti szféra a bankoktól a koronavírus-válságban, Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint két napon belül sikerül megállapodásra jutni a témában a pénzintézetek képviselőivel. Közben kedvezményes hitelek állnak a vállalkozások rendelkezésére.
Legtöbb 48 órán belül előrukkolnak a kormány, a Román Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi bankok képviselői egy megoldási javaslattal a hitellel rendelkező polgárok és cégek megsegítésére – jelentette be hétfői Facebook-bejegyzésében Florin Cîțu pénzügyminiszter, miután az ellenzék és a vállalkozók is bírálták az Orban-kabinetet amiatt, hogy viszonylag szerény segítőcsomagot fogadott el a koronavírus-járvány nyomán kialakulóban levő gazdasági válság hatásainak enyhítésére.
Nagyon sokan az Orbán Viktor kormánya által elfogadott intézkedéseket hozták fel példának arra, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben hogyan kellene egy kormánynak eljárnia. Ezek közül a legtöbben azt emelték ki, hogy Magyarországon mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében felfüggesztették az idei év végéig a hiteltörlesztést. Florin Cîţu a közösségi oldalon közzétett hétfői videóüzenetében úgy nyilatkozott,
Amint arról lapunkban korábban már írtunk, a román kormány és a bukaresti jegybank első körben a kereskedelmi bankokra bízta, hogy milyen intézkedésekkel sietnek ügyfeleik megsegítésére. Tény, hogy több bank is úgy válaszolt, hogy egyedi kérésre egy-két-három hónapra lehetővé teszi egyes hitelek törlesztésének felfüggesztését, de a magyarországihoz hasonlót egyik hitelintézet sem lépett meg.
„Ez egy összetett kérdés, a bankok szövetsége, de külön-külön több bank is jelezte, hogy hajlandó felfüggeszteni a hiteltörlesztéseket. Még megválaszolatlan kérdés, hogy három-hat hónapra minden hitel esetében vagy csak a lakossági hitelek esetében, illetve ezen belül is csak a jelzáloghiteleket” – erősítette meg megkeresésünkre a pénzügyminiszter által elmondottakat Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
Mint rámutatott, ezekre a kérdésekre a következő időszakban születnek megoldások, válaszok, amikor kiderül, hogy mit tudnak felvállalni a cégek, a lakosság. Az is döntő tényező, hogy a kormány gazdaságélénkítő intézkedései mikorra fejtik ki a hatásukat, mert egyértelmű, hogy ezek hatása nem lesz azonnali. „Az államnak ebbe a folyamatba mindenképpen be kell avatkoznia” – szögezte le Bordás Attila.
Emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági válság idején előfordult, hogy a hiteltörlesztéseket felfüggesztették. Ilyenkor büntetőkamatot vagy nagyobb kamatot nem kérnek a bankok, de a kamatfizetés ideje eltolódik, hiszen a felfüggesztés időszakára is felszámolják.
– vetítette előre Bordás Attila. Meglátása szerint ugyanakkor a bankok mellett a társadalom minden szereplőjének „fel kell vállalnia a járványhelyzet árát, így a bankrendszernek is”. Hangsúlyozta: járványhelyzetben a leállásnak költségei vannak, „ezt nem lehet csak a pénzügyi rendszerre terhelni, meg kell találni a megoldást a közös teherviselésre”. A bankokban a tőke nem tűnik el, viszont a pénzáramlás, tehát a vér a rendszerben leáll – vallja a szakember.
– hangsúlyozta a pénzügyi szakértő, aki szerint azonnal lépni kell, hiszen amint egy vállalkozás leáll, és valaki elveszíti a munkahelyét, a jövedelemkiesés azonnal megmutatkozik. Ha egy vállalkozónak kiesik a piaca, leáll a termelése, ha egy alkalmazottnak megszűnik a munkahelye, már nem lesz jövedelme, amiből a bank felé törleszteni tudja a hitelét.
A román kormány azzal sietett ugyanakkor a cégek segítségére, hogy létrehozta a kedvezményes hitelhez való hozzáférés lehetőségét, és ehhez Florin Cîţu hétfői bejelentése értelmében nincs szükségük szükségállapot-igazolásra azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek beruházásokhoz vagy forgótőkéhez az állam által akár 90 százalékban garantált hitelt igényelnek.
Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő hétfőn a Krónika megkeresésére hangsúlyozta,
A nagyvállalatok 10 millió lejig vehetnek fel hitelt úgy, hogy azt 80 százalékban garantálja az állam, és 100 százalékos kamattérítést kapnak. A kisvállalkozások 1 millió lejes hitelt kaphatnak forgóhitelre, úgy hogy az állam 100 százalékban állja a kamatköltséget, és a hitel 90 százalékban szavatolja.
A mikrovállalkozások ugyanilyen feltételek mellett 500 ezer lejes kedvezményes hitelt vehetnek fel. Minden esetben az ügyintézés költségeit is eltörölték a rendelettel. „Azt javasoljuk a vállalkozóknak, keressék fel a bankjaikat, érdeklődjenek, hogy mikortól indítják a programot, mert aki ebben az időszakban készpénzre tesz szert, másként tudja a járványhelyzetet átvészelni, és utána könnyebben tud újraindulni” – szögezte le Debreczeni László.
Zuhan a ROBOR, folytatódik a lejtmenet, történelmi csúcs közelében az euró
A Román Nemzeti Bank (BNR) több ízben is kénytelen volt beavatkozni az árfolyam alakulásába, miután hétfőn délelőtt a bankközi piacon az euró elérte a 4,89 lejes szintet. A BNR csak így tudta egy hajszállal a március 17-én beállított, 4,8448 lej/eurós történelmi csúcs alatt tartani az egységes európai fizetőeszköz árfolyamát. A hétfői referencia-árfolyam 4,8443 lej/euró. Az elmúlt napokban amúgy az euróárfolyam alakulását a pénzpiaci instabilitás és a külföldi devizák iránt megnövekedett kereslet miatt segítette a bukaresti jegybank. A román devizára nehezedő nyomás ugyanakkor fokozódott, miután a bukaresti központi pénzintézet igazgatótanácsa pénteken úgy döntött, 2,5 százalékról 2 százalékra csökkenti az alapkamatot. Ezúttal is gyengült ugyanakkor a lej a svájci frankhoz képest, megdöntve a pénteki 4,5964 lej/frankos történelmi csúcsot. A hétfői referencia-árfolyam 4,5972 lej/frank. Az amerikai dollárhoz képest is tovább esett a román deviza értéke: 4,5140 lej/dollárról 4,5316 lej/dollárra emelkedett az árfolyam. A dollár különben a világ legtöbb devizájához képest erősödött, ugyanis biztos befektetésnek tekintik. Az arany ára viszont enyhén csökkent a pénteki szinthez mérten: 219,0927 lej/grammról 217,7939 lej/grammra esett vissza. Közben hétfőn a pénteki 3,24 százalékról 2,61 százalékra csökkent a fogyasztási és az Első otthon program keretében felvett bankkölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott kamatláb, a ROBOR 3M. A jelzáloghitelek havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott hathavi ROBOR a pénteki 3,31 százalékról 2,70 százalékra zsugorodott.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!