Fotó: Székelyhon
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
2024. november 19., 16:532024. november 19., 16:53
Az energiaügyi miniszter kijelentette, az energiapiac jövő tavasszal esedékes újbóli liberalizációja után a 300 kilowattóránál nagyobb fogyasztással rendelkező háztartásoknak – amelyek jelenleg kilowattóránként 1,3 lejt fizetnek az áramért – az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) honlapján
Sebastian Burduja ugyanakkor megerősítette, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók a jelenlegi energiaára-sapka kivezetése után is támogatásba részesülnek. A miniszter szerint „sokkal korrektebb” a jövedelem alapján megítélni, mintsem a fogyasztás szintjéhez kötni a támogatást. „Senkit sem fogunk hátrahagyni. Erre nem egy bizonyos pártnak kell kötelezettséget vállalnia, hanem a mindenkori kormány felelőssége” – szögezte le a tárcavezető.
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
Sebastian Burduja ugyanakkor egy keddi szakmai konferencián bejelentette, hogy kormány várhatóan ezen a héten elfogadja Románia 2035-ig szóló energiastratégiáját. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország energiastratégiája 2007 óta nem frissült. Elmondta, a kormány asztalára kerülő dokumentum Románia integrált nemzeti energia- és klímatervéhez igazodik, és 2035-ig szól, kitekintéssel 2050-ig.
A miniszter hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon Románia át fog térni a szénről a földgázra, közép- és hosszú távon pedig a földgázról az atomenergiára. Emlékeztetett, hogy a földgázra való átállást nagymértékben segíteni fogja a fekete-tengeri gázkitermelés.
Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy bárki lesz a következő időszakban kormányon, tiszteletben fogja tartani az uniós kötelezettségvállalásokat is magában foglaló új energiastratégiát – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A tervezettnél közel egy évvel korábban, már 2026-ban elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániához tartozó részén található Neptun Deep lelőhelyen. Erről a projektet ismerő személyek nyilatkoztak a sajtónak.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!