Fotó: Székelyhon
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
2024. november 19., 16:532024. november 19., 16:53
Az energiaügyi miniszter kijelentette, az energiapiac jövő tavasszal esedékes újbóli liberalizációja után a 300 kilowattóránál nagyobb fogyasztással rendelkező háztartásoknak – amelyek jelenleg kilowattóránként 1,3 lejt fizetnek az áramért – az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) honlapján
Sebastian Burduja ugyanakkor megerősítette, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók a jelenlegi energiaára-sapka kivezetése után is támogatásba részesülnek. A miniszter szerint „sokkal korrektebb” a jövedelem alapján megítélni, mintsem a fogyasztás szintjéhez kötni a támogatást. „Senkit sem fogunk hátrahagyni. Erre nem egy bizonyos pártnak kell kötelezettséget vállalnia, hanem a mindenkori kormány felelőssége” – szögezte le a tárcavezető.
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
Sebastian Burduja ugyanakkor egy keddi szakmai konferencián bejelentette, hogy kormány várhatóan ezen a héten elfogadja Románia 2035-ig szóló energiastratégiáját. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország energiastratégiája 2007 óta nem frissült. Elmondta, a kormány asztalára kerülő dokumentum Románia integrált nemzeti energia- és klímatervéhez igazodik, és 2035-ig szól, kitekintéssel 2050-ig.
A miniszter hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon Románia át fog térni a szénről a földgázra, közép- és hosszú távon pedig a földgázról az atomenergiára. Emlékeztetett, hogy a földgázra való átállást nagymértékben segíteni fogja a fekete-tengeri gázkitermelés.
Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy bárki lesz a következő időszakban kormányon, tiszteletben fogja tartani az uniós kötelezettségvállalásokat is magában foglaló új energiastratégiát – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A tervezettnél közel egy évvel korábban, már 2026-ban elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániához tartozó részén található Neptun Deep lelőhelyen. Erről a projektet ismerő személyek nyilatkoztak a sajtónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!